KezdĆlap
|
Ezt az enciklopédiåt az olvasói szerkesztik. |
|
Kiemelt cikkÂA Tirpitz csatahajĂł a kĂ©ttagĂș Bismarck-osztĂĄly mĂĄsodik egysĂ©ge volt, amely hajĂłkat a Kriegsmarine szĂĄmĂĄra mĂ©g a mĂĄsodik vilĂĄghĂĄborĂș elĆtt kezdtek el Ă©pĂteni. NevĂ©t Alfred von TirpitzrĆl, a CsĂĄszĂĄri HaditengerĂ©szetet (Kaiserliche Marine) kiĂ©pĂtĆ tengernagyrĂłl kapta. ĂpĂtĂ©sĂ©t 1936-ban kezdtĂ©k meg, 1939-ben bocsĂĄtottĂĄk vĂzre Ă©s 1941 februĂĄrjĂĄban adtĂĄk ĂĄt a haditengerĂ©szetnek. TestvĂ©rhajĂłjĂĄhoz, a Bismarckhoz hasonlĂłan fĆ tĂŒzĂ©rsĂ©ge 8 darab 38 cm-es ĂĄgyĂșbĂłl, mĂĄsodlagos tĂŒzĂ©rsĂ©ge pedig 12 darab 15 cm-es ĂĄgyĂșbĂłl ĂĄllt. Az eltĂ©rĆ kaliberƱ lövegekbĆl ĂĄllĂł lĂ©gvĂ©delmi tĂŒzĂ©rsĂ©gĂ©t a hĂĄborĂș elĆrehaladtĂĄval többször is megerĆsĂtettĂ©k. A kĂŒlönbözĆ mĂłdosĂtĂĄsok rĂ©vĂ©n 2000 tonnĂĄval vĂĄlt nehezebbĂ© a BismarcknĂĄl, Ăgy a legnagyobb EurĂłpĂĄban Ă©pĂtett csatahajĂłnak szĂĄmĂtott. ĂtadĂĄsĂĄt követĆen a Balti-tengeren vĂ©gezte el a prĂłbajĂĄratait, majd kezdte meg a gyakorlatozĂĄsokat. Az eredeti tervek szerint testvĂ©rhajĂłjĂĄval egyĂŒtt rĂ©szt vett volna a RheinĂŒbung hadmƱveletben, de 1941 mĂĄjusĂĄban mĂ©g nem volt harckĂ©sz ĂĄllapotban. A Barbarossa hadmƱvelet megindĂtĂĄsa Kielben Ă©rte, Ă©s azt a feladatot kapta, hogy egy kötelĂ©k Ă©lĂ©n a Kronstadtban lĂ©vĆ szovjet flotta kitörĂ©sĂ©t megakadĂĄlyozza. 1942 elejĂ©n NorvĂ©giĂĄba helyeztĂ©k ĂĄt, hogy elejĂ©t vegye egy esetleges brit partraszĂĄllĂĄsnak. NorvĂ©giai ĂĄllomĂĄsozĂĄsakor a SzovjetuniĂłba tartĂł konvojok elfogĂĄsĂĄra is terveztĂ©k bevetni, Ă©s ilyen szĂĄndĂ©kkal 1942-ben kĂ©t alkalommal hajĂłzott ki. A Tirpitz puszta lĂ©tezĂ©sĂ©vel hatalmas veszĂ©lyt jelentett a hajĂłkaravĂĄnokra, ezĂĄltal a Brit KirĂĄlyi HaditengerĂ©szet (Royal Navy) arra kĂ©nyszerĂŒlt, hogy folyamatosan erĆs kĂsĂ©retet biztosĂtson szĂĄmukra a Jeges-tengeren. Winston Churchill ezĂ©rt 1942-ben a Royal Navy legfontosabb feladatĂĄnak szabta meg az ĂĄltala csak "a Szörnyeteg" (The Beast) nĂ©ven emlegetett csatahajĂł elpusztĂtĂĄsĂĄt. 1943 szeptemberĂ©ben a Scharnhorst csatahajĂłval egyĂŒtt bombĂĄzta a SpitzbergĂĄkon lĂ©vĆ ellensĂ©ges pozĂciĂłkat. Ez volt az egyetlen alkalom, hogy nehĂ©ztĂŒzĂ©rsĂ©gĂ©t tĂĄmadĂł hadmƱveletben hasznĂĄlta. Röviddel ezutĂĄn kismĂ©retƱ brit tengeralattjĂĄrĂłk intĂ©ztek ellene tĂĄmadĂĄst a kikötĆhelyĂ©re behatolva, majd szĂĄmos lĂ©gitĂĄmadĂĄst hajtottak vĂ©gre ellene, amelyek nĂ©melyike kisebb-nagyobb kĂĄrt tett benne, de sĂ©rĂŒlĂ©seit rendszeresen kijavĂtottĂĄk. Ăsszesen nem kevesebb, mint 26 alkalommal intĂ©ztek ellene lĂ©gitĂĄmadĂĄst, amivel a legtöbbet bombĂĄzott hajĂłnak szĂĄmĂt. 1944. november 12-Ă©n egy Avro LancasterekbĆl ĂĄllĂł bombĂĄzĂłkötelĂ©k 5,6 tonnĂĄs Tallboy bombĂĄkkal hajtott vĂ©gre tĂĄmadĂĄst a legutĂłbbi akciĂł okozta sĂ©rĂŒlĂ©sek utĂĄn mĂĄr csak partvĂ©delmi cĂ©lokra hasznĂĄlhatĂł csatahajĂł ellen TromsĂž közelĂ©ben. KĂ©t közvetlen Ă©s egy közvetett talĂĄlat utĂĄn a Tirpitz a sekĂ©ly vĂzben erĆsen megdĆlt, majd egyik lĆszerraktĂĄrĂĄnak a felrobbanĂĄsa utĂĄn ĂĄtfordult. A tĂĄmadĂĄs sorĂĄn elesettek szĂĄmĂĄt 950 Ă©s 1204 közĂ© teszik. A hĂĄborĂșt követĆen, 1948 Ă©s 1957 között a hajĂł maradvĂĄnyainak nagy rĂ©szĂ©t lebontottĂĄk. A lebontĂĄsbĂłl hĂĄtramaradt, vĂz alatt talĂĄlhatĂł rĂ©szei 2014 Ăłta mƱemlĂ©kvĂ©delem alatt ĂĄllnak.A kezdĆlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: Buddhista mƱvĂ©szet ⹠GepĂĄrd ⹠Hongkong zĂĄszlaja ⹠Anafilaxia ⹠Exobolygó ⹠Harisnya ⹠AnalĂłg elektromechanikus mƱszerek |
A nap kĂ©pe ÂDƱnĂ©kkel tarkĂtott tĂĄj ĂștjelzĆ tĂĄblĂĄval (a hajĂłroncs felĂ©) az AlsĂł-SzĂĄszorszĂĄgi Watt-tengeri Nemzeti Parkban (Norderney, AlsĂł-SzĂĄszorszĂĄg, NĂ©metorszĂĄg) Tudtad-e, hogyâŠÂA Kliluk-tĂł foltjai
| |||||||||||||||||||||
AktuĂĄlisÂA Demokrata PĂĄrt logĂłja
Az Ă©v aktualitĂĄsai: gĂĄzai hĂĄborĂș (nĂ©pirtĂĄs; tƱzszĂŒnet) â orosz invĂĄziĂł Ukrajna ellen â irĂĄni hĂĄborĂș HalĂĄlesetek a közelmĂșltban: SĂĄrközi Lajos â William Nordhaus â Elke Sommer â Patrick Stewart â HidvĂ©gi MiklĂłs â Balogh BĂ©la â Peter Medak Ezen a naponÂMa 2026. november 5. van,
ĂvfordulĂłk
|
IsmerkedĂ©s a WikipĂ©diĂĄvalÂ
SzerkesztĆi közössĂ©gÂ
Magyar WikipĂ©dia MagazinÂ
| |||||||||||||||||||||
WikipĂ©dia mĂĄs nyelvekenÂWikimĂ©dia-tĂĄrslapokÂA WikipĂ©diĂĄt a nonprofit WikimĂ©dia AlapĂtvĂĄny ĂŒzemelteti. A WikimĂ©dia szĂĄmos többnyelvƱ Ă©s nyĂlt tartalmĂș tĂĄrslapot ĂŒzemeltet:
FelhasznĂĄlĂĄsi feltĂ©telekÂA WikipĂ©diĂĄban talĂĄlhatĂł szövegekre Ă©s egyes kĂ©pekre a Creative Commons Nevezd meg! â Ăgy add tovĂĄbb! 4.0 (CC-BY-SA-4.0) licenc vonatkozik.
| ||||||||||||||||||||||




