Hildesheim
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Hildesheim | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Alsó-Szászország | ||
| Járás | Hildesheim járás | ||
| Polgármester | Ingo Meyer | ||
| Irányítószám | 31101–31141 | ||
| Körzethívószám | 05121 | ||
| Rendszám | HI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 98 207 fő (2025. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 064,11 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 78 m | ||
| Terület | 92,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 09′, k. h. 9° 57′52.150000°N 9.950000°EKoordináták: é. sz. 52° 09′, k. h. 9° 57′52.150000°N 9.950000°E | |||
 Hildesheim
Pozíció Alsó-Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén | |||
| Hildesheim weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hildesheim témájú médiaállományokat. | |||
Hildesheim város Németországban, Alsó-Szászország tartományban, a Hildesheimi egyházmegye püspöki székvárosa.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hannovertől mintegy 30 km-re délkeletre, az Innerste folyó (a Leine egy kis mellékfolyója) partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A város fontos kereskedelmi és hadiutak csomópontjában keletkezett. Nevét egy Hildwin nevű germán földbirtokosról kapta.
A település 815-ben a Hildesheimi egyházmegye székhelye lett, és ekkor kezdték építeni a dómot is. 1200-ban az óvárost védőfallal vették körül, a faltól keletre épült fel az újváros.
1367-ben csatlakozott a Hanza-szövetséghez és szabad birodalmi város lett.
1813-ban, a napóleoni háborúk után a Hannoveri Királyság része lett, majd 1866-ban azzal együtt Poroszországhoz csatolták.
Ipari város számos főiskolával, operettel és színházzal.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Közúti közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A várost érinti az A7-es autópálya.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent András-templom – A 14. század végén épült. 118 méter magas tornya a városban a legmagasabb.
- Szent Mihály-templom – az egyik legszebb és legjelentősebb román stílusú templom. 1007-ben kezdték építeni a szinte erődszerű, hatalmas, háromhajós bazilikát.
- Werner-ház (Wernerhaus)
- Dóm (Dom St. Mariae)
- Roemer- und Pelizaeus-Museum – Németország egyik legnagyobb egyiptomi gyűjteménye.
- Városháza (Rathaus) – A gótikus városházát 1268-ban kezdték építeni, majd többször is átépítették.
- Rolandsbrunen – 1540-ben épített szép kút.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Hildesheim 1900 körül
A dóm
Kolostor
Bronz keresztelőmedence
A dóm kriptája
András-templom
Magdolna-templom
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2025". Gemeindeverzeichnis 2025 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal. 2026. augusztus 27. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Hildesheim című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos honlap (német, angol)
