I Dzsunik
| I Dzsunik | |
.jpg) | |
| Született | 1959. szeptember 21. (67 éves)[1][2] Szöul[3] |
| Állampolgársága | dél-koreai |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Sejong University |
| Kitüntetései | Grand Bell Awards |
 A Wikimédia Commons tartalmaz I Dzsunik témájú médiaállományokat. | |
I Dzsunik (hangul: 이준익, handzsa: 李濬益, RR: I Junik; 1959. szeptember 21.–) dél-koreai filmrendező, filmproducer. Többek között ő rendezte A király és a bohóc című filmet, mely minden idők egyik legsikeresebb koreai alkotása,[4] de olyan filmek is fűződnek a nevéhez, mint a Sunny (2008), a Szovon () (2013), A trón (2015), az Egy költő portréja (2016), vagy A mester és a halász (2021).[5][6][7]
Élete és pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Festő akart lenni, művészeti iskolába szeretett volna járni, de korán nősült és két gyermeke született a húszas évei elején, ezért feladta az álmait. A filmiparban producerként és disztribúcióért felelős pozíciókban dolgozott, mielőtt rendező lett. Egy interjúban úgy nyilatkozott, semmilyen szakirányú végzettsége nincs, és korábban rendezőasszisztensként sem dolgozott.[8][9][10]
Filmjeire jellemző a szlenges humor, a politgikai szatíra, az egyszerű de őszinte cselekményvezetés, valamint hogy szívből jövő történeteket dolgoz fel.[11]
Filmográfia
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Filmek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Cím | Közreműködő mint | |
|---|---|---|---|
| Rendező | Producer | ||
| 1993 | Kid Cop (키드캅) | Igen | Nem |
| 1999 | Kancshop Ri Csholdzsin (간첩 리철진, ) (The Spy) | Nem | Igen |
| 2000 | Anarchists (아나키스트) | Nem | Igen |
| Kongpho theksi (공포 택시, ) (Ghost Taxi) | Nem | Igen | |
| 2001 | Hi! Dharma! (달마야 놀자) | Nem | Igen |
| 2003 | Once Upon a Time in a Battlefield (황산벌) | Igen | Igen |
| 2004 | Hi! Dharma 2: Showdown in Seoul (달마야 서울가자) | Nem | Igen |
| 2005 | A király és a bohóc | Igen | Igen |
| 2006 | Sztárrádiós (라디오 스타) | Igen | Igen |
| Love Phobia (도마뱀) | Nem | Igen | |
| 2007 | The Happy Life (즐거운 인생) | Igen | Nem |
| Shadows in the Palace (궁녀) | Nem | Igen | |
| 2008 | Sunny (님은 먼 곳에) | Igen | Nem |
| 2010 | Vérző penge (구르믈 버서난 달처럼) | Igen | Nem |
| 2011 | Battlefield Heroes (평양성) | Igen | Nem |
| 2013 | Szovon () (소원) | Igen | Nem |
| 2015 | A trón | Igen | Nem |
| 2016 | Mood of the Day (그날의 분위기) | Nem | Igen |
| Egy költő portréja (동주) | Igen | Nem | |
| 2017 | Anarchist from Colony (박열) | Igen | Nem |
| 2018 | Sunset in My Hometown (변산) | Igen | Nem |
| 2021 | A mester és a halász (자산어보) | Igen | Nem |
Televízió
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Év | Cím | Közreműködő mint | |
|---|---|---|---|
| Rendező | Producer | ||
| 2022 | Yonder (욘더) | Igen | Nem |
Fontosabb díjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Baeksang-nagydíj (film)
- 2016: Egy költő portréja, A trón[12]
- 2021: A mester és a halász[13]
- Buil Film Awards legjobb rendező
- 2016: Egy költő portréja[14]
- Grand Bell Awards legjobb rendező
- 2006: A király és a bohóc[15]
- 2017: Anarchist from Colony[16]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Internet Movie Database". Internet Movie Database (angol nyelven). Hozzáférés: 2019. június 26.
- ↑ "이준익". KBS. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2014. december 15.
- ↑ "LEE Joon-ik". Korean Film Biz Zone. 2016. március 17. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2013. október 12.
- ↑ "Lee Joon-ik Declares Departure from Commercial Filmmaking". The Chosun Ilbo. 2011. március 1. 2017. augusztus 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 9.
- ↑ Lee, Claire (2013. január 23.). "Lee Jun-ik returns after two-year hiatus". The Korea Herald. 2020. október 26. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 9.
- ↑ Jackson, Julie (2013. november 24.). "Wish snags three wins at Blue Dragon Film Awards". The Korea Herald. 2021. november 20. dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: 2014. május 9.
- ↑ "'왕의 남자' 감독, 화가 되다" (koreai nyelven). MBC. 2008. április 4. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
- ↑ "'왕의 남자' 이준익 감독, 며느리 본다" (koreai nyelven). Star News. 2009. május 12. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
- ↑ "Lee Joon-ik interview: clowns, kings and wounded souls". London Korean Links. 2013. november 30. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
- ↑ "Lee Jun-ik". KOFIC. Hozzáférés: 2026. szeptember 3.
- ↑ "BaekSang Grand Prize Goes to Director LEE Joon-ik". Kofic. Hozzáférés: 2026. szeptember 5.
- ↑ "Lee Joon-ik, Yoo Jae-suk honored at 57th Baeksang Arts Awards". Korea Times. Hozzáférés: 2026. szeptember 5.
- ↑ "VETERAN Triumphs at the 25th Buil Film Awards". Kofic. Hozzáférés: 2026. szeptember 5.
- ↑ "'King and the Clown' Wins 7 Grand Bell Awards". Hancinema. Hozzáférés: 2026. szeptember 5.
- ↑ "54th Daejong Film Awards (Grand Bell Awards) 2017 Winners". Hancinema. Hozzáférés: 2026. szeptember 5.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lee Joon-ik című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
