Kim Cshek
| Kim Cshek (êčì± , ) | |
 | |
| SzĂŒletett | 1903. augusztus 14. Szongdzsin (),  Koreai CsĂĄszĂĄrsĂĄg |
| Meghalt | 1951. januĂĄr 31. (47Â Ă©vesen) Phenjan |
| SĂrhely | Revolutionary Martyrsâ Cemetery |
| ĂllampolgĂĄrsĂĄga | Ă©szak-koreai |
| NemzetisĂ©ge |  Ă©szak-koreai |
| Fegyvernem | gyalogsĂĄg |
| SzolgĂĄlati ideje | 1927â1951 |
| Rendfokozata | tĂĄbornok |
| CsatĂĄi | koreai hĂĄborĂș |
| KitĂŒntetĂ©sei | Nemzeti ĂjraegyesĂtĂ©sĂ©rt-dĂj (1998, posztumusz) |
| HalĂĄl oka | szĂvinfarktus |
| Gyermekei | Kim Gukthe |
 A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Kim Cshek (êčì±
, ) tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |
Kim Cshek (hangul: êčì± , handzsa: éç, RR: Kim Chaek; Szongdzsin (), 1903. augusztus 14. â 1951. januĂĄr 31.[1]) Ă©szak-koreai tĂĄbornok Ă©s politikus volt.
Kim Honggje (êčíêł; éæŽȘć, ) nĂ©ven szĂŒletett Szongdzsin () vĂĄrosĂĄban, ami napjainkban kĂ©sĆbb felvett nevĂ©t viseli. 1927-ben csatlakozott a japĂĄnellenes mozgalomhoz, Ă©s gerillakĂ©nt Kim Ir Szen oldalĂĄn harcolt MandzsĂșriĂĄban. 1932-ben csatlakozott a Koreai NĂ©pi Forradalmi Hadsereghez. 1940-ben a SzovjetuniĂłba menekĂŒlt a JapĂĄn Birodalom csapatai elĆl. Habarovszkban Ă©lt, ahol talĂĄlkozott Kim Ir Szennel, Ă©s megalapĂtottĂĄk a 88. kĂŒlönleges osztagot. A szovjetekkel egyĂŒtt visszatĂ©rt KoreĂĄba. KineveztĂ©k a kettes szĂĄmĂș alelnöknek a Koreai MunkapĂĄrtban. 1948-ban Kim Cshek () ipari miniszter lett, Ă©s miniszterelnök-helyettes. A koreai hĂĄborĂșban Ć volt a frontvonal parancsnoka.
Kim Csheket levĂĄltottĂĄk, miutĂĄn bebizonyosodott hogy hibĂĄzott az incshoni csata () sorĂĄn. 1951 januĂĄrjĂĄnak legvĂ©gĂ©n hunyt el. NĂ©hĂĄnyak szerint hatalmi harc ĂĄldozata lett, Ă©s gĂĄzzal öltĂ©k meg,[2] ugyanakkor hazĂĄjĂĄban nemzeti hĆskĂ©nt tisztelik, aki a hĂĄborĂșban esett el.
HalĂĄla utĂĄn
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
HalĂĄla utĂĄn szĂŒlĆvĂĄrosĂĄt, Szongdzsin ()t, Ă©s az azt körĂŒlölelĆ megyĂ©t is rĂłla neveztĂ©k el.[3] A Kim Cshek () TudomĂĄnyegyetem, a Kim Cshek () Vas- Ă©s acĂ©lgyĂĄr, Ă©s a Kim Cshek () NĂ©pstadion[4] mind rĂłla kaptĂĄk nevĂŒket.
Posztumusz kitĂŒntetĂ©st is kapott 1998-ban, Nemzeti ĂjraegyesĂtĂ©sĂ©rt-dĂjat.[5]
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â "Kim Jong Suk Biography" (PDF). 2015. november 26. dĂĄtummal az eredeti (PDF) cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2015. november 25.
- â the North's Secret History by æé
- â "ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2008. oktĂłber 11. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2009. ĂĄprilis 17.
- â http://wikimapia.org/11367142/Kim-Chaek-People-s-Stadium
- â "National Reunification Prize Winners", Korean Central News Agency, 1998. mĂĄjus 7., hozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2012. szeptember 13. "ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2013. jĂșnius 2. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. februĂĄr 9."ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2013. jĂșnius 2. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2014. februĂĄr 9.
- Korea, a century of change by JĂŒrgen Kleiner page 275
- Korea Web Weekly Remembering Kim Chaik
- Kim Jong Il Biography. Pyongyang: Foreign Languages Publishing House for Literature, 2005.
