UgrĂĄs a tartalomhoz

Meritamon

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
Meritamon
ElƑd
Egyiptomi kirålyné
UtĂłd
Nofertari
XIX. dinasztia
Nebettaui

Meritamon szobra AhmĂ­mban
Meritamon szobra AhmĂ­mban

Hieroglifa
<
imn
n
mriitB1
>

mrỉỉ.t-ỉmn
ApjaII. Ramszesz
AnyjaNofertari
FérjeII. Ramszesz
SĂ­rjaQV68
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Meritamon tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.
Meritamon a karnaki templomban
A „FehĂ©r kirĂĄlynƑ” nĂ©ven ismert szobor

Meritamon („Ámon kegyeltje”) Ăłkori egyiptomi kirĂĄlynĂ©, II. Ramszesz Ă©s Nofertari legismertebb lĂĄnya, kĂ©sƑbb Ramszesz felesĂ©ge.[1]

Meritamon volt Ramszesz negyedik lĂĄnya[2] Bintanath, Baketmut Ă©s Nofertari hercegnƑk utĂĄn. Ramszesz Ă©s Nofertari hat ismert közös gyermekĂ©nek egyike; Ă©destestvĂ©rei közĂŒl nĂ©gy fiĂș (Amonherkhopsef, ParĂ©herwenemef, MerirĂ© Ă©s Meriatum) Ă©s egy lĂĄny (Henuttaui) ismert; Ƒket ĂĄbrĂĄzoljĂĄk egyĂŒtt szĂŒleikkel a kisebbik, Nofertarinak emelt Abu Szimbel-i templom homlokzatĂĄn.

A 24. uralkodĂĄsi Ă©v körĂŒl, anyja halĂĄla utĂĄn vagy nem sokkal elƑtte Ramszesz felesĂ©gĂŒl vette Ă©s rĂĄruhĂĄzta a nagy kirĂĄlyi hitves cĂ­met, lĂĄnyai közĂŒl Bintanath utĂĄn a mĂĄsodikkĂ©nt, aki ezt a cĂ­met viselte.[3]

Meritamont a KirĂĄlynĂ©k völgye 68-as szĂĄmĂș sĂ­rban temettĂ©k el.[4] A sĂ­rt Richard Lepsius fedezte fel. A sĂ­rban egy jelenet azt ĂĄbrĂĄzolja, ahogy Meritamon ruhĂĄsdobozokat szentel fel Ozirisznek Ă©s Hathornak.[5] A szarkofĂĄg fedele ma Berlinben talĂĄlhatĂł (15274), rajta kĂ©tszer szerepelnek a kirĂĄlynĂ© cĂ­mei: „[A kirĂĄly leĂĄnya], nagy [kirĂĄlyi hitves], a KĂ©t Föld ĂșrnƑje, Meritamon, az igaz hangĂș”, illetve „Az Ozirisz, a kirĂĄly szeretett leĂĄnya, nagy kirĂĄlyi hitves, a KĂ©t Föld ĂșrnƑje, Meritamon, az igaz hangĂș.”[5] (Az „Ozirisz” Ă©s „igaz hangĂș” a holtak szokĂĄsos jelzƑi voltak.)

Meritamon cĂ­mei: Nagy kirĂĄlyi hitves (áž„mt-nỉswt wr.t), AlsĂł- Ă©s FelsƑ-Egyiptom asszonya (áž„nwt-ĆĄmˁw-máž„w), A KĂ©t Föld ĂșrnƑje (nb.t-t3.wỉ), Örökös hercegnƑ, az elsƑ, a legnagyobb (ỉrỉỉ.t-pˁt tpỉ.t wr.t), A kirĂĄly lĂĄnya (z3.t-nỉswt), A kirĂĄly szeretett lĂĄnya (z3.t-nỉswt mrỉỉ.t=f), A kirĂĄly nƑvĂ©re (zn.t-nỉswt).[6] SzĂĄmos vallĂĄsi szerepet betöltött; Ámon Ă©nekesnƑje, Hathor papnƑje, Mut szisztrum-jĂĄtĂ©kosa Ă©s HĂłrusz tĂĄncosnƑje volt, emellett cĂ­mei közt szerepeltek a következƑk is: „Ámon-RĂ© hĂĄremĂ©nek elöljĂĄrĂłja”, „nagy kegyben ĂĄlló”, „Ƒ, ki megtölti az oszlopcsarnokot illatĂĄval”, „a szisztrum ĂșrnƑje”, „Hathor prĂłfĂ©tanƑje”, „HĂłrusz hercegnƑ-gyermeke”, „kinek ureuszt viselƑ homloka gyönyörƱsĂ©ges”, „a KĂ©t Föld UrĂĄnak kedvence”, „szĂ©p arcĂș”, „a szĂ©psĂ©g a palotĂĄban”, „Ƒ, ki olyan ura mellett, akĂĄr a SzĂ­riusz az Orion mellett”, „Ƒ, ki szavĂĄval lecsendesĂ­ti a KĂ©t Föld UrĂĄt”).[7]

  • Meritamon leginkĂĄbb az Ƒt ĂĄbrĂĄzolĂł gyönyörƱ mĂ©szkƑszoborrĂłl, a „FehĂ©r kirĂĄlynƑrƑl” ismert, melyet a Ramesszeumban talĂĄltak. 1896-os megtalĂĄlĂĄsakor mĂ©g nem azonosĂ­tottĂĄk Meritamonnal, de mikor AhmĂ­m közelĂ©ben felfedeztek egy, a nevĂ©vel ellĂĄtott szobrot, feltƱnƑvĂ© vĂĄlt a kĂ©t szobor közti hasonlĂłsĂĄg (bĂĄr Ășjabban felmerĂŒltek elmĂ©letek, mely szerint a szobor mĂ©gsem Ƒt ĂĄbrĂĄzolja, esetleg egy korĂĄbbi szobrot mĂłdosĂ­tottak, hogy ƑrĂĄ hasonlĂ­tson). KorĂĄbban nagyanyja, Tuja szobrĂĄnak is tartottĂĄk. Felirata: „Ámon-RĂ© [hĂĄremĂ©nek elöljĂĄrĂłja], Mut szisztrumjĂĄtĂ©kosa, [Hathor] kereplƑ[jĂĄtĂ©kosa] [Szaiszban], HĂłrusz tĂĄncosnƑje.”[5]
  • A nagyobb Abu Szimbel-i templom homlokzatĂĄt Ramszesznek nĂ©gy ĂŒlƑ kolosszusa dĂ­szĂ­ti, minden kolosszus lĂĄbĂĄnĂĄl hĂĄrom kirĂĄlyi csalĂĄdtag kisebb szobra. Meritamon a legĂ©szakibb kolosszus lĂĄbĂĄnĂĄl ĂĄll nagyanyjĂĄval, Mut-TujĂĄval Ă©s egy nƑvĂ©rĂ©vel, Nofertarival egyĂŒtt. A felirat szerint „a kirĂĄly vĂ©r szerinti, szeretett leĂĄnya, Meritamon”.
  • A kisebbik Abu Szimbel-i templom homlokzatĂĄnĂĄl Ramszesz nĂ©gy Ă©s Nofertari kĂ©t szobra ĂĄll, Ramszesz lĂĄbainĂĄl nĂ©gy fiuk, NofertariĂ©nĂĄl kĂ©t lĂĄnyuk kisebb szobra.[5]
  • Hekanaht nĂșbiai alkirĂĄly Abu szimbel-i sziklasztĂ©lĂ©jĂ©nek felsƑ regisztere Ramszeszt Ă©s Meritamont ĂĄbrĂĄzolja, amint isteneket imĂĄdnak. Az alsĂł regiszteren az alkirĂĄly Nofertari kirĂĄlynĂ©nak mutat be ĂĄldozatot.[5] A sztĂ©lĂ© azt ĂĄbrĂĄzolhatja, amikor Meritamon beteg Ă©desanyja helyett töltötte be a kirĂĄlynĂ©i szerepkört.
  • A luxori templomban Meritamon apja kĂ©t szobrĂĄn is lĂĄthatĂł: a pĂŒlĂłn elƑtti legnyugatabbi kolosszuson apja mellett ĂĄll, cĂ­mei szerint kirĂĄly leĂĄnya Ă©s nagy kirĂĄlyi hitves. A dĂ©li oszlopsor keleti szobrĂĄn Meritamon az ĂĄbrĂĄzolt kirĂĄlynĂ©.[5]
  • Egy taniszi, eredetileg Per-Ramszeszi szobron apja lĂĄbainĂĄl ĂĄll, körĂŒlbelĂŒl tĂ©rdmagassĂĄgig Ă©r neki.[5]
  • Ramszesz ahmĂ­mi templomĂĄban ĂĄll egy nagy szobra, felirata szerint: „Ƒ, kinek homlokĂĄn gyönyörƱ az ureusz, [Ámon-]RĂ© [hĂĄremĂ©nek] nagyja, Mut [szisztrumjĂĄtĂ©kosa], Hathor menatjĂĄtĂ©kosa, Atum Ă©nekesnƑje, a kirĂĄly leĂĄnya, Meritamon, a szĂ©p arcĂș, ki gyönyörƱ a palotĂĄban, a KĂ©t Föld urĂĄnak szeretettje, aki olyan az Ƒ ura mellett, mint a SzĂ­riusz az Orion mellett, ki szavĂĄval lecsendesĂ­ti a KĂ©t Föld urĂĄt, a kirĂĄly leĂĄnya a palotĂĄban, a sok ĂŒnnep urĂĄnak [?]-ja.”[8]
  • Ramszesz ahmĂ­mi kolosszusĂĄn kĂ©t leĂĄnya ĂĄll a fĂĄraĂł mellett: a bal lĂĄbĂĄnĂĄl Meritamon, a jobbnĂĄl Bintanath.[8]
  • HĂ©rakleopoliszban talĂĄltak egy közĂ©pbirodalmi szobrot, melyet Ramszesz kisajĂĄtĂ­tott; talapzatĂĄn Bintanathot Ă©s Meritamont ĂĄbrĂĄzoljĂĄk.[5]
  • Ramszesz El Kab-i templomĂĄban Junmutef egy papjĂĄt ĂĄbrĂĄzoljĂĄk Bintanath Ă©s Meritamon hercegnƑkkel. Bintanath cĂ­mei „a kirĂĄly leĂĄnya” Ă©s „a kirĂĄly felesĂ©ge”, mĂ­g Meritamon cĂ­meit nem emlĂ­tik. MindkĂ©t hercegnƑ szisztrumot rĂĄz Ă©s gazellafejben vĂ©gzƑdƑ botot tart kezĂ©ben. Junmutef szolĂĄris jellegƱ istensĂ©g, gyakran a trĂłnörökössel hoztĂĄk összefĂŒggĂ©sbe.[9]
  1. ↑ Joyce Tyldesley: Ramszesz – Egyiptom legnagyobb fáraója (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 963-9437-28-X, p.222
  2. ↑ Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3. {{cite book}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (sĂșgĂł), p.172
  3. ↑ Tyldesley, op.cit., pp.216,222
  4. ↑ Dodson & Hilton, op.cit., p.172
  5. 1 2 3 4 5 6 7 8 Kitchen, K.A., Ramesside Inscriptions, Translated & Annotated, Translations, Volume II, Blackwell Publishers, 1996
  6. ↑ Grajetzki, Wolfram (2005). Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications. ISBN 0-9547218-9-6., p.70
  7. ↑ "Anneke Bart: Meryetamen". 2007. jĂșlius 3. dĂĄtummal az eredeti cĂ­mrƑl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2007. jĂșlius 13.
  8. 1 2 Zahi Hawass, Recent Discoveries at Akhmin, KMT, A modern Journal of Ancient Egypt, Volume 16, Nr. 1, Spring 2005
  9. ↑ Representation in a small temple at El-Kab. (A. Wilkinson : 117) By Christiane Lilyquist. The Metropolitan Museum of Art.

KĂŒlsƑ hivatkozĂĄsok

[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]