Meritamon
| Meritamon | |||||||||||||||
| Meritamon szobra AhmĂmban | |||||||||||||||
| Hieroglifa | mrá»á».t-á»mn | ||||||||||||||
| Apja | II. Ramszesz | ||||||||||||||
| Anyja | Nofertari | ||||||||||||||
| Férje | II. Ramszesz | ||||||||||||||
| SĂrja | QV68 | ||||||||||||||
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Meritamon tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |||||||||||||||


Meritamon (âĂmon kegyeltjeâ) Ăłkori egyiptomi kirĂĄlynĂ©, II. Ramszesz Ă©s Nofertari legismertebb lĂĄnya, kĂ©sĆbb Ramszesz felesĂ©ge.[1]
Meritamon volt Ramszesz negyedik lĂĄnya[2] Bintanath, Baketmut Ă©s Nofertari hercegnĆk utĂĄn. Ramszesz Ă©s Nofertari hat ismert közös gyermekĂ©nek egyike; Ă©destestvĂ©rei közĂŒl nĂ©gy fiĂș (Amonherkhopsef, ParĂ©herwenemef, MerirĂ© Ă©s Meriatum) Ă©s egy lĂĄny (Henuttaui) ismert; Ćket ĂĄbrĂĄzoljĂĄk egyĂŒtt szĂŒleikkel a kisebbik, Nofertarinak emelt Abu Szimbel-i templom homlokzatĂĄn.
A 24. uralkodĂĄsi Ă©v körĂŒl, anyja halĂĄla utĂĄn vagy nem sokkal elĆtte Ramszesz felesĂ©gĂŒl vette Ă©s rĂĄruhĂĄzta a nagy kirĂĄlyi hitves cĂmet, lĂĄnyai közĂŒl Bintanath utĂĄn a mĂĄsodikkĂ©nt, aki ezt a cĂmet viselte.[3]
Meritamont a KirĂĄlynĂ©k völgye 68-as szĂĄmĂș sĂrban temettĂ©k el.[4] A sĂrt Richard Lepsius fedezte fel. A sĂrban egy jelenet azt ĂĄbrĂĄzolja, ahogy Meritamon ruhĂĄsdobozokat szentel fel Ozirisznek Ă©s Hathornak.[5] A szarkofĂĄg fedele ma Berlinben talĂĄlhatĂł (15274), rajta kĂ©tszer szerepelnek a kirĂĄlynĂ© cĂmei: â[A kirĂĄly leĂĄnya], nagy [kirĂĄlyi hitves], a KĂ©t Föld ĂșrnĆje, Meritamon, az igaz hangĂșâ, illetve âAz Ozirisz, a kirĂĄly szeretett leĂĄnya, nagy kirĂĄlyi hitves, a KĂ©t Föld ĂșrnĆje, Meritamon, az igaz hangĂș.â[5] (Az âOziriszâ Ă©s âigaz hangĂșâ a holtak szokĂĄsos jelzĆi voltak.)
CĂmei
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]Meritamon cĂmei: Nagy kirĂĄlyi hitves (áž„mt-ná»swt wr.t), AlsĂł- Ă©s FelsĆ-Egyiptom asszonya (áž„nwt-ĆĄmËw-máž„w), A KĂ©t Föld ĂșrnĆje (nb.t-t3.wá»), Ărökös hercegnĆ, az elsĆ, a legnagyobb (á»rá»á».t-pËt tpá».t wr.t), A kirĂĄly lĂĄnya (z3.t-ná»swt), A kirĂĄly szeretett lĂĄnya (z3.t-ná»swt mrá»á».t=f), A kirĂĄly nĆvĂ©re (zn.t-ná»swt).[6] SzĂĄmos vallĂĄsi szerepet betöltött; Ămon Ă©nekesnĆje, Hathor papnĆje, Mut szisztrum-jĂĄtĂ©kosa Ă©s HĂłrusz tĂĄncosnĆje volt, emellett cĂmei közt szerepeltek a következĆk is: âĂmon-RĂ© hĂĄremĂ©nek elöljĂĄrĂłjaâ, ânagy kegyben ĂĄllĂłâ, âĆ, ki megtölti az oszlopcsarnokot illatĂĄvalâ, âa szisztrum ĂșrnĆjeâ, âHathor prĂłfĂ©tanĆjeâ, âHĂłrusz hercegnĆ-gyermekeâ, âkinek ureuszt viselĆ homloka gyönyörƱsĂ©gesâ, âa KĂ©t Föld UrĂĄnak kedvenceâ, âszĂ©p arcĂșâ, âa szĂ©psĂ©g a palotĂĄbanâ, âĆ, ki olyan ura mellett, akĂĄr a SzĂriusz az Orion mellettâ, âĆ, ki szavĂĄval lecsendesĂti a KĂ©t Föld UrĂĄtâ).[7]
ĂbrĂĄzolĂĄsai
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Meritamon leginkĂĄbb az Ćt ĂĄbrĂĄzolĂł gyönyörƱ mĂ©szkĆszoborrĂłl, a âFehĂ©r kirĂĄlynĆrĆlâ ismert, melyet a Ramesszeumban talĂĄltak. 1896-os megtalĂĄlĂĄsakor mĂ©g nem azonosĂtottĂĄk Meritamonnal, de mikor AhmĂm közelĂ©ben felfedeztek egy, a nevĂ©vel ellĂĄtott szobrot, feltƱnĆvĂ© vĂĄlt a kĂ©t szobor közti hasonlĂłsĂĄg (bĂĄr Ășjabban felmerĂŒltek elmĂ©letek, mely szerint a szobor mĂ©gsem Ćt ĂĄbrĂĄzolja, esetleg egy korĂĄbbi szobrot mĂłdosĂtottak, hogy ĆrĂĄ hasonlĂtson). KorĂĄbban nagyanyja, Tuja szobrĂĄnak is tartottĂĄk. Felirata: âĂmon-RĂ© [hĂĄremĂ©nek elöljĂĄrĂłja], Mut szisztrumjĂĄtĂ©kosa, [Hathor] kereplĆ[jĂĄtĂ©kosa] [Szaiszban], HĂłrusz tĂĄncosnĆje.â[5]
- A nagyobb Abu Szimbel-i templom homlokzatĂĄt Ramszesznek nĂ©gy ĂŒlĆ kolosszusa dĂszĂti, minden kolosszus lĂĄbĂĄnĂĄl hĂĄrom kirĂĄlyi csalĂĄdtag kisebb szobra. Meritamon a legĂ©szakibb kolosszus lĂĄbĂĄnĂĄl ĂĄll nagyanyjĂĄval, Mut-TujĂĄval Ă©s egy nĆvĂ©rĂ©vel, Nofertarival egyĂŒtt. A felirat szerint âa kirĂĄly vĂ©r szerinti, szeretett leĂĄnya, Meritamonâ.
- A kisebbik Abu Szimbel-i templom homlokzatånål Ramszesz négy és Nofertari két szobra åll, Ramszesz låbainål négy fiuk, Nofertariénål két lånyuk kisebb szobra.[5]
- Hekanaht nĂșbiai alkirĂĄly Abu szimbel-i sziklasztĂ©lĂ©jĂ©nek felsĆ regisztere Ramszeszt Ă©s Meritamont ĂĄbrĂĄzolja, amint isteneket imĂĄdnak. Az alsĂł regiszteren az alkirĂĄly Nofertari kirĂĄlynĂ©nak mutat be ĂĄldozatot.[5] A sztĂ©lĂ© azt ĂĄbrĂĄzolhatja, amikor Meritamon beteg Ă©desanyja helyett töltötte be a kirĂĄlynĂ©i szerepkört.
- A luxori templomban Meritamon apja kĂ©t szobrĂĄn is lĂĄthatĂł: a pĂŒlĂłn elĆtti legnyugatabbi kolosszuson apja mellett ĂĄll, cĂmei szerint kirĂĄly leĂĄnya Ă©s nagy kirĂĄlyi hitves. A dĂ©li oszlopsor keleti szobrĂĄn Meritamon az ĂĄbrĂĄzolt kirĂĄlynĂ©.[5]
- Egy taniszi, eredetileg Per-Ramszeszi szobron apja lĂĄbainĂĄl ĂĄll, körĂŒlbelĂŒl tĂ©rdmagassĂĄgig Ă©r neki.[5]
- Ramszesz ahmĂmi templomĂĄban ĂĄll egy nagy szobra, felirata szerint: âĆ, kinek homlokĂĄn gyönyörƱ az ureusz, [Ămon-]RĂ© [hĂĄremĂ©nek] nagyja, Mut [szisztrumjĂĄtĂ©kosa], Hathor menatjĂĄtĂ©kosa, Atum Ă©nekesnĆje, a kirĂĄly leĂĄnya, Meritamon, a szĂ©p arcĂș, ki gyönyörƱ a palotĂĄban, a KĂ©t Föld urĂĄnak szeretettje, aki olyan az Ć ura mellett, mint a SzĂriusz az Orion mellett, ki szavĂĄval lecsendesĂti a KĂ©t Föld urĂĄt, a kirĂĄly leĂĄnya a palotĂĄban, a sok ĂŒnnep urĂĄnak [?]-ja.â[8]
- Ramszesz ahmĂmi kolosszusĂĄn kĂ©t leĂĄnya ĂĄll a fĂĄraĂł mellett: a bal lĂĄbĂĄnĂĄl Meritamon, a jobbnĂĄl Bintanath.[8]
- HĂ©rakleopoliszban talĂĄltak egy közĂ©pbirodalmi szobrot, melyet Ramszesz kisajĂĄtĂtott; talapzatĂĄn Bintanathot Ă©s Meritamont ĂĄbrĂĄzoljĂĄk.[5]
- Ramszesz El Kab-i templomĂĄban Junmutef egy papjĂĄt ĂĄbrĂĄzoljĂĄk Bintanath Ă©s Meritamon hercegnĆkkel. Bintanath cĂmei âa kirĂĄly leĂĄnyaâ Ă©s âa kirĂĄly felesĂ©geâ, mĂg Meritamon cĂmeit nem emlĂtik. MindkĂ©t hercegnĆ szisztrumot rĂĄz Ă©s gazellafejben vĂ©gzĆdĆ botot tart kezĂ©ben. Junmutef szolĂĄris jellegƱ istensĂ©g, gyakran a trĂłnörökössel hoztĂĄk összefĂŒggĂ©sbe.[9]
ForrĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â Joyce Tyldesley: Ramszesz â Egyiptom legnagyobb fĂĄraĂłja (Debrecen, Gold Book, 2000) ISBN 963-9437-28-X, p.222
- â Dodson, Aidan (2004). The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBNÂ 0-500-05128-3.
{{cite book}}: Unknown parameter|coauthors=ignored (|author=suggested) (sĂșgĂł), p.172 - â Tyldesley, op.cit., pp.216,222
- â Dodson & Hilton, op.cit., p.172
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Kitchen, K.A., Ramesside Inscriptions, Translated & Annotated, Translations, Volume II, Blackwell Publishers, 1996
- â Grajetzki, Wolfram (2005). Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications. ISBNÂ 0-9547218-9-6., p.70
- â "Anneke Bart: Meryetamen". 2007. jĂșlius 3. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2007. jĂșlius 13.
- 1 2 Zahi Hawass, Recent Discoveries at Akhmin, KMT, A modern Journal of Ancient Egypt, Volume 16, Nr. 1, Spring 2005
- â Representation in a small temple at El-Kab. (A. Wilkinson : 117) By Christiane Lilyquist. The Metropolitan Museum of Art.