Milan Kučan
| Milan Kučan | |
.jpg) | |
| Született | 1941. január 14. (85 éves)[1][2][3] Tótkeresztúr |
| Állampolgársága | szlovén (1991–) |
| Házastársa | Štefka Kučan[4] |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Szlovénia elnöke (1991. október 8. – 2002. december 22.) |
| Iskolái | Ljubljanai Egyetem |
| Kitüntetései | Lista
|
 | |
| Milan Kučan aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Milan Kučan témájú médiaállományokat. | |
Milan Kučan (Tótkeresztúr, 1941. január 14. –) szlovén politikus és államférfi, a független Szlovénia első köztársasági elnöke.
Élete és korai pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kučan evangélikus tanítók családjában született a Muravidéken, a goričkoi szlovén lakosságú Tótkeresztúron (Križevci), ahol vendül beszélnek. A család neve muravidéki (vend) alakban Küčan, magyarosan Kücsan. Szülei Kücsán Kálmán és Varga Mária voltak. Édesapja a szomszédos Andorházáról, míg édesanyja a közeli, részben magyar lakosú Pártosfalváról származott és beszélt magyarul is. Négy testvére volt. Alig néhány hónapos volt, amikor szülőhelye Magyarországhoz került és négy évig annak a része is volt. Apja meghalt a II. világháborúban.
Jogot tanult a ljubljanai egyetemen, ahol hamar bekapcsolódott a politikai tevékenységbe is. 1968-ban a Szlovén Ifjúsági Szervezet elnöke, és egyben a magyar Hazafias Népfrontnak megfelelő szlovén ernyőszervezet, a szlovén Szocialista Szövetség titkára lett. 1978-ban a szlovén köztársasági parlament elnöke lett, 1982-től pedig a szlovén kommunista párt képviselője lett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságában, Belgrádban.
Nős, felesége Štefka Kučan.
Politikusi pályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1986-ban a szlovén kommunista párt vezetője lett. Ebben az időben már folyamatosan erősödtek a liberális és demokratikus tendenciák a szlovén társadalomban és a pártban egyaránt. Kučan kiállt az emberi jogok és az európai demokratikus értékek mellett[9] és egyre keményebb ütközéseket vállalt Szerbiával és a Milosevics vezette belgrádi rendszerrel szemben.
1990. január 23-án Kučan a szlovén pártdelegáció élén kivonult a JKSZ kongresszusáról. Ez a lépés a rendszer összeomlásának egy látványos eseménye volt.
Visszatérve Ljubljanába egyik vezetője lett a rendszerváltás eseményeinek. Jugoszlávia első szabad, többpárti választását Szlovéniában tartották meg 1990 áprilisában. Kučant ekkor a kollektív államelnökség elnökévé választották meg az ellenzéki DEMOS jelöltjével, Jože Pučnik-kal szemben.
Amikor a lazább, demokratikus jugoszláv föderációra vonatkozó elképzelések kudarca nyilvánvalóvá vált, Kučan a békés elszakadási törekvések élére állt. Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét. Az ünnepséget brutálisan megszakította a jugoszláv hadsereg támadása. A Szlovéniai tíznapos háború után Kučan képviselte Szlovéniát a béketárgyalásokon, amelyek eredményeképpen Szlovénia függetlenségét nemzetközileg is elismerték.
1992-ben Kučant az új alkotmány szerinti közvetlen választásokon, amelyeken függetlenként, párttámogatás nélkül indult, köztársasági elnökké választották. 1997-ben újabb ötéves ciklusra megválasztották, már az első fordulóban. Köztársasági elnöksége alatt mindvégig magasan vezette a népszerűségi listákat.
Második mandátumának lejárta után, 2002 decemberétől Janez Drnovšek követte őt a köztársasági elnöki székben.
2003 márciusában Szlovénia népszavazáson döntött az NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozásról. Kučan aktív részt vállalt a sikeres népszavazási kampányban.
2004 november óta Kučan tagja a Madridi Klubnak,[10] a hivataluktól visszavonult demokratikus államférfiak egy egyesületének. Ugyancsak 2004-ben létrehozta a szlovén baloldali gondolkodók Forum 21 nevű egyesületét.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Brockhaus Enzyklopädie". Brockhaus (német nyelven). F.A. Brockhaus.
- ↑ "Munzinger Personen" (német nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9.
- ↑ "Store norske leksikon". Great Norwegian Encyclopedia (norvég (bokmål) nyelven). Hozzáférés: 2026. október 18.
- ↑ "www.bivsi-predsednik.si/up-rs/2002-2007/bp-mk.nsf/ostalo/Biography".
- ↑ "www.ordens.presidencia.pt/?idc=154".
- ↑ "archiv.prezident.sk/schuster/index24b1.html?372" (szlovák nyelven). Hozzáférés: 2021. október 24.
- ↑ "kongehuset.dk/modtagere-af-danske-dekorationer".
- ↑ BOE-A-2002-13053
- ↑ Communism O Nationalism! Archiválva 2013. augusztus 25-i dátummal a Wayback Machine-ben, Time (magazin), October 24, 1988
- ↑ The Club of Madrid
