Ugrás a tartalomhoz

Patagónia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Patagónia az elterjedt meghatározás szerint (narancsszínnel)
Perito Moreno-gleccser
A Nahuel Huapi-tó, az argentínai Bariloche közelében

Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik. Körülbelül akkora, mint Németország háromszorosa, de ezen a hatalmas területen csak mintegy kétmillió ember él.

Nyugati és déli részét az Andok hegyei borítják, keleti részén fennsíkok és alföldek osztoznak.

Neve a patagón[1] szóból származik, amelyet Magellán használt a vidék őslakóira, akikről azt hitték, hogy három méter körüli óriások. 300 évig tartotta magát nemzetközileg a patagónok(wd) mítosza, mielőtt kiderült, hogy a helyi indián törzsek normális testméretűek.[2]

Az Andoktól keletre Patagónia a Neuquén és Colorado folyótól délre terül el. Az Andoktól nyugatra a déli szélesség 39. fokától délre helyezkedik el, kivéve a Chiloé-félszigetet, amely nem része Patagóniának.[3]

Az Andoktól keletre Patagónia argentin részéhez Neuquén, Río Negro, Chubut, Santa Cruz és Tierra del Fuego (Tűzföld) tartományok tartoznak hozzá, ezen kívül Buenos Aires, Mendoza és La Pampa tartományok déli csücske. A chilei részhez tartozik Los Lagos régió déli része, illetve Aisén és Magallanes régiók. Nem tartoznak Patagóniához Antarktisz Chile és Argentína által egyaránt igényelt területei.

Népesség és szárazföldi terület

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patagónia országok közötti területi, népességi és népsűrűségi megoszlása:[4][5]

OrszágTerület
(km²)
Népesség
(fő)
Népsűrűség
(fő/km²)
Argentína786 983 1 738 2512,2
Chile256 093 261 2891,0
Összesen1 043 076 1 999 5401,9

Fizikai jellegzetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Patagónia legnagyobb része kiterjedt, sztyeppszerű síkság, amely helyenként száz méter magas teraszokat képezve emelkedik, kavics borítja és alig él meg rajta növényzet.[3] A síkságok mélyedéseiben sós- vagy édesvizű tavak helyezkednek el. Az Andokhoz közeledve a kavics fokozatosan porfír, gránit és bazalt megszilárdult lávafolyásainak adja át a helyét, több lesz az állat. A növényzet is egyre dúsabb lesz és hasonló a nyugati part flórájához. Főképp délibükkből és fenyőkből állt. A nyugati Andok nagy mennyiségű esője és a hideg parti vizek együtt hideg, nedves légtömegeket hoznak létre, hozzájárulva a déli félteke legnagyobb jégmezőinek kialakulásához az Antarktiszon kívül.[3]

  1. ↑ Antonio Pigafetta, Relazione del primo viaggio intorno al mondo, 1524: "Il capitano generale nominò questi popoli Patagoni." Magellán anyanyelvén, a portugálban a szó patagão lehetett, vagy emberei spanyol nyelvén patagón. Későbbi értelmezés szerint jelentése „nagylábú”, de eredete egy kora-16. századi spanyol regény egyik hősének neve lehet.
  2. ↑ Fondebrider, Jorge (2003). "chapter 1 (Ámbitos y voces)". Versiones de la Patagonia (spanyol nyelven) (1st edition ed.). Buenos Aires, Argentina: Emecé Editores S.A. 29. o. ISBN 950-04-2498-3. {{cite book}}: |edition= has extra text (súgó); Cite has empty unknown parameters: |accessyear=, |origmonth=, |accessmonth=, |month=, |chapterurl=, |origdate= és |coauthors= (súgó)
  3. 1 2 3 Patagonia: Natural History, Prehistory and Ethnography at the Uttermost End of the Earth, C. McEwan, L.A. Borrero and A. Prieto (eds), Princeton University Press with British Museum Press, 1997. ISBN 0-691-05849-0
  4. ↑ Argentina: Population Census of 2001.
  5. ↑ Chile: Population Census of 2002.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Patagonia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Commons:Category:Patagonia
A Wikimédia Commons tartalmaz Patagónia témájú médiaállományokat.