Tomorrow Never Knows
| The Beatles Tomorrow Never Knows | ||||
| dal a(z) Revolver albumról | ||||
| Megjelent | 1966. augusztus 5. (UK) 1966. augusztus 8. (US) | |||
| Felvételek | 1966. április 6., 7., 22., EMI, London | |||
| Stílus | Pszichedelikus zene, elektronikus zene | |||
| Nyelv | angol | |||
| Hossz | 2:57 | |||
| Kiadó | Parlophone (UK) Capitol (US) | |||
| Szerző | John Lennon, Paul McCartney | |||
| Producer | George Martin | |||
| ||||
| A(z) Revolver album dalai | ||||
| ||||
A Tomorrow Never Knows a The Beatles dala az 1966-os Revolver albumról. John Lennon írta[1], és Lennon–McCartney szerzemény. Habár az albumon ez a zárószám, mégis ez került rögzítésre először.[2]
A dal adta az eredeti címét az 1997-es A holnap markában (angolul Tomorrow Never Dies) című James Bond-filmnek.[3] Valamint a Mad Men – Reklámőrültek című sorozat 5. évad 8. epizódjában is felcsendül a dal (melynek jogdíjáért a Lionsgate stúdió 250 ezer dollárt fizetett a Sonynak.[4][5])
A dal megírása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A dalt Lennon 1966 januárjában kezdte el írni. Alapötlete Timothy Leary 1964-es The Psychedelic Experience: A Manual Based on the Tibetan Book of the Dead című könyve adta, ami a Tibeti halottaskönyv egyik sajátos értelmezése volt. Ezt később George Harrison és maga John Lennon[6] is megerősítette. A könyvet Lennon az otthonában olvasta, egy kábítószeres utazása alatt.[7] Ebből vette át az egyik sorát ("Turn off your mind, relax and float downstream"). A dal is követi a könyv tartalmát, mely az LSD-használaton keresztül vezetné a fiatalokat a szellemi megvilágosodás felé.[8] Harrison később így nyilatkozott a dal szövegével kapcsolatban:
„Lényegében azt mondja el, miről szól a meditáció. Arról, hogy az ember kilépjen az elalvás-álom-ébredés körforgásából... Nem vagyok biztos benne, hogy maga John is teljesen felfogta volna, mi mindent mondott ezzel a szöveggel. Kapiskált valamit, megragadt néhány szónál, és dalba formálta őket, de nem hiszem, hogy átélte volna mindazt, amiről a dal szövege szól.”
– George Harrison[9]
A dal címe (ami egyszer sem hangzik el) az A Hard Day's Nighthoz hasonlóan Ringo Starrtól származik. Egy 1964-es televíziós interjúban arra a kérdésre, hogy tényleg bántalmazták-e Amerikában, Ringo kifejtette, hogy csak egy darabot vágtak le hajából, majd ezt a mondatot is hozzátette: "a holnapot sosem tudhatjuk...". A mű az EMI stúdió április 6-i dokumentációi szerint a Mark I munkacímet viselte.[10] Neil Aspinall emlékei szerint később a The Void (Az űr) címet kapta. A szerző ragaszkodott ehhez a címhez, de a dal utómunkálatai alatt át kellett keresztelnie Tomorrow Never Knowsra, hogy ne vádolják meg kábítószeres dal írásával.[11][12]
A dal felvétele és változatai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A dal zenei alapját 1966. április 6-án vették fel. A dal hangzása C-dúr akkordú. George Martintól azt kérte Lennon, hogy a hangja úgy hangozzon, mintha a dalai láma egy hegytetőn énekelne, miközben a háttérben 4000 buddhista szerzetes kántál.[13] Ezt úgy érték el, hogy az éneket egy Hammond Leslie hangszóró forgó tölcsérén vezette keresztül (ezt a hangzást a szerző később elégedetlennek találta). A szerkezet megbütykölését az akkor 20 éves Geoff Emerick hangmérnök végezte el. A dal különös hangzásához Ringo hipnotikus dobszólamot játszott fel.[14]
Másnap az együttes tagjai az alapra rámásolták az otthoni Brennel magnókazettákon rögzített szalaghurkokat. Ez Paul McCartney ötlete volt.[15] Összesen öt darab hurkot használtak fel:
- "sirály" effekt (amely McCartney nevetése felgyorsítva) (0:07)
- egy B-dúr zenekari akkord (0:19)
- fuvolahangszínnel megszólal Mellotron (0:22)
- egy vonós hangszínre állított Mellotron (6/8 ütemben lépked B és C akkord között) (0:38)
- végül egy szitáron játszott, emelkedő futam, erős hangszínnel, felgyorsítva (0:56)[16]
A szalaghurkok többségét eltérő sebességgel, visszafordítva, felhangosítva vagy lehalkítva játszották le.
A dalhoz április 22-én vettek fel egy szitárdallamot (ezt a végleges dal 00:56-01:07 közötti részében hallható). Április 27-én már a dal keverése zajlott le. Ekkor alkalmazták először a zenetörténelemben a mesterséges duplázást (ADT-t).[17][18] Azonban a júniusi utómunkáknál derült ki, hogy a George Martin által preferált 8-as mix helyett a 11-es került fel (ezen a szólóvokál tisztább, az effektek erősebbek, valamint a dal végén hallható zongoraszólam és befejező rész is 3-4 másodperccel hosszabb). Végül Martin által a Beatles által jóváhagyott változatot cserélték ki.[19]
A dal 1966-os monó és sztereó változat a használt effektek terén eltér. Az 1996-os Anthology 2 albumon a szám első felvétele hallható.[20] A 2006-os Love albumon pedig egyvelegként szerepel a Within You Without You dallal.
Feldolgozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Phil Collins 1981-es Face Value debütáló albumán
- Trouble együttes az 1995-ös Plastic Green Head albumon
Közreműködött
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ian MacDonald állítása szerint:[21]
The Beatles
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- John Lennon – ének,Hammond-orgona, Mellotron, szalaghurkok
- Paul McCartney – basszusgitár, szalaghurkok
- George Harrison – gitárok, szitárok, tambura, szalaghurok
- Ringo Starr – dob, csörgődob, szalaghurok
További közreműködő
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomorrow Never Knows című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Tomorrow Never Knows". The Beatles Bible (brit angol nyelven). 2008. március 16. Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ Bánosi György, Tihanyi Ernő (1999). Beatles zenei kalauz. 87. o.
- ↑ Feirstein, Bruce (2008. január 29.). "Bruce Feirstein: The Tao of Bond-Film Naming". Vanity Fair (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ Jurgensen, John (2012. május 7.). "'Mad Men' Studio Lionsgate Paid $250,000 for Beatles Song 'Tomorrow Never Knows' From 'Revolver'". Wall Street Journal (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ Sisario, Dave Itzkoff and Ben (2012. május 7.). "How 'Mad Men' Landed the Beatles: All You Need Is Love (and $250,000)". ArtsBeat (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ The Beatles antológia. Budapest: Kossuth Kiadó. 2001. 209. o.
- ↑ Bánosi György, Tihanyi Ernő (1999). Beatles zenei kalauz. 86. o.
- ↑ Beviglia, Jim (2024. december 7.). "The Beatles Lyric That Embraced Psychedelia With Open Arms". American Songwriter (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ The Beatles antológia. Budapest: Kossuth Kiadó. 2001. 210. o.
- ↑ Mark Lewisohn (2005) [1988]. The Complete Beatles Recording Sessions: The Official Story of the Abbey Road Years 1962–1970. London: Bounty Books. 82. o.
- ↑ Ian MacDonald (2015). A fejek forradalma. Helikon Kiadó. 242. o.
- ↑ "Tomorrow Never Knows — The Beatles' song was a catalyst for psychedelia". ig.ft.com (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ The Beatles antológia. Budapest: Kossuth Kiadó. 2001. 210–211. o.
- ↑ Ian MacDonald (2015). A fejek forradalma. Helikon Kiadó. 244–245. o.
- ↑ Barry Miles (2009). Paul McCartney. Cartaphilus Kiadó. 325–326. o.
- ↑ Ian MacDonald (2015). A fejek forradalma. Helikon Kiadó. 245. o.
- ↑ Ian MacDonald (2015). A fejek forradalma. Helikon Kiadó. 246. o.
- ↑ "The story of how 'Tomorrow Never Knows' transformed music". faroutmagazine.co.uk (amerikai angol nyelven). 2024. július 22. Hozzáférés: 2025. január 31.
- ↑ Marsi József (2022). Beatles kódex. 82. o.
- ↑ Marsi József (2022). Beatles kódex. 282. o.
- ↑ MacDonald (2015). A fejek forradalma. 239. o.