Ugrás a tartalomhoz

Tulun

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tulun (Тулун)
Tulun címere
Tulun címere
Tulun zászlaja
Tulun zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyIrkutszki terület
JárásTuluni
Irányítószám665220
Körzethívószám39530
Népesség
Teljes népesség37 366 fő (2025. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Tulun (Oroszország)
Tulun
Tulun
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 34′, k. h. 100° 34′54.566667°N 100.566667°EKoordináták: é. sz. 54° 34′, k. h. 100° 34′54.566667°N 100.566667°E
Tulun (Irkutszki terület)
Tulun
Tulun
Pozíció az Irkutszki terület térképén
Tulun weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tulun témájú médiaállományokat.

Tulun (oroszul: Тулун) város Kelet-Szibériában, Oroszország Irkutszki területén, a Tuluni járás székhelye.

Lakossága: 44 611 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Az Irkutszki terület délnyugati részén, Irkutszk területi székhelytől 390 km-re északnyugatra, a Irkutszk–Cseremhovói-síkságon, az Ija (az Angara mellékfolyója) partján terül el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Tajset–Irkutszk szakaszán. Közúti csomópont a Krasznojarszk–Irkutszk főút és a Tulun–Bratszk–Uszty-Kut országút találkozásánál.

Nevének jelentése burját nyelven: bőr- vagy kőzsák. A várost a folyó szinte zsák formájában öleli körül.

A 19. század végéig kis falu volt a Moszkvából Szibérián át vezető úton. A vasútvonal megépülése után, a 20. század elején kereskedelmi forgalma és ipara is fellendült. Innen indultak a Léna vidékére az aranymosók csoportjai, és innen indították az Angara és a Léna partvidékére áruikat a kereskedők. Fűrészüzem, szesz- és sörfőzde, gőzmalom épült. A környéken 1903-ban szénbányát nyitottak a vasút céljára. Tulun 1922-ben kapott először városi rangot; 1924 elvették, majd 1927-ben visszaadták.

A település a Nyizsnyeugyinszk–Irkutszk között húzódó Irkutszki-szénmedence északi részén fekszik, ahol főként barnaszéntelepek vannak. Ipari méretekben a város környéki szénbányászat 1946-ban kezdődött (a tuluni külfejtés azóta kimerült). 1969-ben kezdték a termelést a közeli Azej falu mellett, az 1980-as évek végén pedig Mugun mellett. Mindkét helyen barnaszenet bányásznak, külszíni fejtéssel[3]

A szovjet korszakban Tulunban jelentős faipar (fakitermelés, fafeldolgozás) és építőanyagipar települt, üveggyár és nagy hidrolízisüzem működött. Az üzemek mellett lakótelepek épültek. A mezőgazdasági kísérleti fajtagazdaságban többek között új szibériai búzafajtákat nemesítettek.

Az 1990-es években a tulajdonformák változása, a gazdasági válság következtében a korábbi üzemek többsége bezárt. A régi hidrolízisüzem helyén 2008-ban biotechnológiai kombinátot alapítottak, de a város számára is rendkívül fontos létesítmény működése már a következő évben kérdéses volt. A biobutanol beharangozott gyártását egyre halasztották.[4][5] Végül elhatározták, hogy a kombinátot áthelyezik Uszty-Ilimszkbe. 2014-ben a szénbányászat részleges visszafejlesztése is napirendre került az azeji külfejtésnél, ami további munkahelyek megszűnésével járt.[6]

  1. ↑ "Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2025 года" (orosz nyelven). Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. 2025. április 25.
  2. ↑ "A 2010. évi népszámlálás adatai" (PDF). Oroszország statisztikai hivatala. 2013. május 23. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2015. november 4.
  3. ↑ Razrez „Tulunugol” Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben (Kvsu.ru)
  4. ↑ AEnergy.ru (2009-09-18.)
  5. ↑ RosTeplo.ru (2009-01-16.)
  6. ↑ Vibori mera Tuluna (2014-05-13, archivált)
  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. 1994. ISBN 5 85270 026 6.
  • "Tulun" (orosz nyelven). Irkipedia.ru. Hozzáférés: 2015. március 19.