A Brit Kelet-indiai TĂĄrsasĂĄg cĂmere
A Brit Kelet-indiai TĂĄrsasĂĄg egyszerƱ kereskedĆcĂ©gnek indult a 16. szĂĄzad utolsĂł Ă©vĂ©ben, de 150 Ă©v alatt a kegyetlen gyarmati kizsĂĄkmĂĄnyolĂĄs Ă©s a korrupciĂł jelkĂ©pĂ©vĂ© vĂĄlt. A nyolcvan londoni kereskedĆ Ă©s vĂĄllalkozĂł alapĂtotta tĂĄrsasĂĄg olyan hatalmas birodalommĂĄ nĆtt, amely adĂłt szedett, irĂĄnyĂtotta az indiai közigazgatĂĄst, hĂĄborĂșzott, Ăłpiumot csempĂ©szett Ă©s rabszolgĂĄkat ĂĄrult. MohĂłsĂĄga miatt milliĂłk haltak Ă©hen, Ă©s közvetve az amerikai fĂŒggetlensĂ©gi hĂĄborĂș kirobbanĂĄsĂĄhoz is hozzĂĄjĂĄrult. FĂ©nykorĂĄban 260 ezer katonĂĄval vĂ©dte Ă©rdekeit; ez a hadsereg kĂ©tszer akkora volt, mint az EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄgĂ©.
Az alapĂtĂł kereskedĆk cĂ©lja pusztĂĄn annyi volt, hogy Ćk is bekapcsolĂłdhassanak az addig a spanyolok Ă©s portugĂĄlok ĂĄltal ellenĆrzött tĂĄvol-keleti kereskedelembe â ezt a spanyol armada pusztulĂĄsa tette lehetĆvĂ©. I. ErzsĂ©bet angol kirĂĄlynĆ adomĂĄnylevele 15 Ă©ves monopĂłliumot biztosĂtott a tĂĄrsasĂĄgnak, Ă©s 1601. februĂĄr 13-ĂĄn, James Lancaster parancsnoksĂĄga alatt kifutott az elsĆ nĂ©gy hajĂłjuk SzumĂĄtra Ă©s JĂĄva felĂ©. Mivel a rajtuk szĂĄllĂtott ruhĂĄkra Ă©s vastĂĄrgyakra nem volt kereslet, a brit hajĂłsok kĂ©nytelenek voltak mĂĄs iparcikk utĂĄn nĂ©zni. VĂĄlasztĂĄsuk az indiai textilre esett. Csaknem mĂĄsfĂ©l szĂĄz Ă©v alatt a britek a textĂliĂĄk elsĆ szĂĄmĂș kereskedĆi lettek, Ă©s ĂĄrujukkal elĂĄrasztottĂĄk a piacokat.
A szervezet az 1700-as Ă©vekben kihasznĂĄlta a Mogul Birodalom meggyengĂŒlĂ©sĂ©t, Ă©s egyre gyakrabban avatkozott bele az indiai politikĂĄba, ami vĂ©gĂŒl a tĂĄrsasĂĄg Ă©s a bengĂĄli navĂĄb közötti fegyveres konfliktussĂĄ fajult. 1757. jĂșnius 23-ĂĄn a palĂĄsi csatĂĄban az angol tĂĄrsasĂĄg csapatai gyĆztek, majd az Ășjabb hĂĄborĂșskodĂĄst az 1765-ös allahĂĄbĂĄdi bĂ©ke zĂĄrta le. Ebben a Mogul Birodalom ĂĄtruhĂĄzta a bengĂĄli Ă©s bihĂĄri adĂłszedĂ©s Ă©s igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄs jogĂĄt a tĂĄrsasĂĄgra. A szervezet klasszikus kereskedĆcĂ©gbĆl India urĂĄvĂĄ vĂĄlt, megszerezve az ehhez szĂŒksĂ©ges kormĂĄnyzati Ă©s katonai elĆjogokat is. A kifosztott BengĂĄl termĂ©keit AngliĂĄba vitte, amivel mohĂł vezetĆi elkĂ©pesztĆ vagyonokra tettek szert.
A BengĂĄl-buborĂ©k 1772-ben pukkadt ki. A fosztogatĂĄs Ă©s az Ă©hĂnsĂ©g miatt az indiai adĂłbevĂ©telek csökkentek, Ă©s a tĂĄrsasĂĄg hiĂĄnya 1,5 milliĂł fontra nĆtt. A segĂtsĂ©g fejĂ©ben a brit korona beleszĂłlĂĄst Ă©s belelĂĄtĂĄst kĂ©rt ĂŒgyeikbe. A tĂĄrsasĂĄg 1834-tĆl a brit kormĂĄny ĂŒgynöksĂ©gekĂ©nt mƱködött, majd 1873-ban teljesen megszƱnt, minden javĂĄt az
EgyesĂŒlt KirĂĄlysĂĄg vette ĂĄt.
A kezdĆlapon legutĂłbb megjelent szĂłcikkek: Fredericksburgi csata (1862) ⹠SiemensâMartin-acĂ©lgyĂĄrtĂĄs ⹠August Bebel ⹠Pjotr Iljics Csajkovszkij ⹠Tirpitz (csatahajĂł) ⹠Buddhista mƱvĂ©szet ⹠GepĂĄrdÂ