585
Megjelenés
EllenĆrzött
| 585 mĂĄs naptĂĄrakban | |
| Gergely-naptĂĄr | 585 |
| Ab urbe condita | 1338 |
| BahĂĄi naptĂĄr | -1259 â -1258 |
| Berber naptĂĄr | 1535 |
| BizĂĄnci naptĂĄr | 6093 â 6094 |
| Buddhista naptĂĄr | 1129 |
| Burmai naptĂĄr | -53 |
| Dzsucse-naptĂĄr | N/A |
| EtiĂłp naptĂĄr | 577 â 578 |
| Hindu naptĂĄrak | |
| Vikram Samvat | 640 â 641 |
| Shaka Samvat | 507 â 508 |
| Holocén naptår | 10585 |
| IrĂĄni naptĂĄr | 37 BP â 36 BP |
| JapĂĄn naptĂĄr | 1245 (Jimmu-korszak) |
| KĂnai naptĂĄr | 3281â3282 |
| Kopt naptĂĄr | 301 â 302 |
| Koreai naptĂĄr | 2918 |
| Muszlim naptĂĄr | 38 BH â 37 BH |
| ĂrmĂ©ny naptĂĄr | 34 ÔčŐ ÔŒÔŽ |
| Szeleukida naptĂĄr | 896â897 |
| Thai szolĂĄris naptĂĄr | 1128 |
| ZsidĂł naptĂĄr | 4345 â 4346 |
ĂvszĂĄzadok: 5. szĂĄzad â 6. szĂĄzad â 7. szĂĄzad
Ăvtizedek: 530-as Ă©vek â 540-es Ă©vek â 550-es Ă©vek â 560-as Ă©vek â 570-es Ă©vek â 580-as Ă©vek â 590-es Ă©vek â 600-as Ă©vek â 610-es Ă©vek â 620-as Ă©vek â 630-as Ă©vek
Ăvek: 580 â 581 â 582 â 583 â 584 â 585 â 586 â 587 â 588 â 589 â 590
Események
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Bizånci Birodalom
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- IV. Hurmuz perzsa sah bĂ©kĂ©t ajĂĄnl Maurikiosz csĂĄszĂĄrnak, de ismerve annak szorult helyzetĂ©t (a szlĂĄvok Ă©s az avarok az egĂ©sz BalkĂĄnt dĂșljĂĄk, mĂĄr KonstantinĂĄpolyt veszĂ©lyeztetik) cserĂ©be ĂrmĂ©nyorszĂĄgot kĂ©ri. Maurikiosz elutasĂtja az ajĂĄnlatot.
EurĂłpa
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Guntram burgundiai kirĂĄly hadseregĂ©vel fellĂ©p a trĂłnkövetelĆ Gundovalddal szemben, aki a Pireneusok lĂĄbĂĄnĂĄl fekvĆ Commingesben keres menedĂ©ket. Rövid ostrom utĂĄn hĂvei kiadjĂĄk Gundovaldot, akit Guntram katonĂĄi megölnek, majd a magĂĄt megadĂł vĂĄrost felgyĂșjtjĂĄk, lakĂłit pedig lemĂ©szĂĄroljĂĄk.
- A 15 Ă©ves II. Childebert austrasiai (a Frank Birodalom keleti fele) kirĂĄly nagykorĂșvĂĄ vĂĄlik Ă©s ĂĄtveszi rĂ©gens anyjĂĄtĂłl, BrĂŒnhildĂĄtĂłl a kormĂĄnyzĂĄst.
- HispĂĄniĂĄban Liuvigild vizigĂłt kirĂĄly Audeca trĂłnbitorlĂĄsĂĄt vĂ©ve ĂŒrĂŒgyĂŒl megtĂĄmadja Ă©s legyĆzi a szvĂ©beket, kirĂĄlysĂĄgukat annektĂĄlja.[1] Guntram burgundiai kirĂĄly a szvĂ©beket segĂtve betör a vizigĂłtok ĂĄltal uralt SeptimaniĂĄba Ă©s hajĂłkon Ă©lelmiszert kĂŒld nekik. AudecĂĄt elfogjĂĄk, kĂ©nyszerrel szerzetesi fogadalmat tĂ©tetnek vele Ă©s BejĂĄba szĂĄmƱzik. Malaric vezetĂ©sĂ©vel felkelĂ©s robban ki a gĂłt megszĂĄllĂłk ellen, de lĂĄzadĂĄsukat leverik. Liuvigild az ariĂĄnusbĂłl katolikussĂĄ vĂĄlt szvĂ©bek földjĂ©n ismĂ©t visszaĂĄllĂtja az ariĂĄnus egyhĂĄzat.
- Liuvigild lefejezteti lĂĄzadĂł fiĂĄt, Hermenegildet.
- GalliĂĄban Ă©hĂnsĂ©g pusztĂt.
- A harmadik mĂąconi zsinaton szabĂĄlyozzĂĄk az egyhĂĄzi tizedet, valamint egy fordĂtĂĄs kapcsĂĄn arrĂłl vitĂĄznak, hogy a nĆknek van-e lelkĂŒk. BĂĄr a zsinat megĂĄllapĂtja hogy van, 17. szĂĄzadi protestĂĄns teolĂłgusok fĂ©lremagyarĂĄzva a vitĂĄt azt ĂĄllĂtjĂĄk, hogy a katolikus egyhĂĄz szerint a nĆk nem szĂĄmĂtanak teljes Ă©rtĂ©kƱ emberi lĂ©nynek.
- Meghal Frithuwald berniciai kiråly Utóda öccse (?) Hussa.
- TrĂłnra kerĂŒl Creoda, Mercia elsĆ ismert kirĂĄlya.
Kelet-Ăzsia
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Meghal Ming, a Szuj-dinasztia vazallusĂĄnak szĂĄmĂtĂł Nyugati Liang-dinasztia csĂĄszĂĄra. UtĂłda fia, Hsziao Cung, a Csing uralkodĂłi nevet veszi fel.
- FeketehimlĆben meghal a 47 Ă©ves Bidacu japĂĄn csĂĄszĂĄr. UtĂłda öccse, JĂłmei.
SzĂŒletĂ©sek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]- II. Theudebert, frank kiråly
HalĂĄlozĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- ĂĄprilis 13. â Hermenegild, vizigĂłt herceg
- szeptember 14. â Bidacu, japĂĄn csĂĄszĂĄr
- Liang Ming-ti, a Nyugati Liang dinasztia csĂĄszĂĄra
- Frithuwald, berniciai kirĂĄly
- Gundovald, frank trĂłnkövetelĆ
- Cassiodorus, nyugatrĂłmai ĂĄllamfĂ©rfi, ĂrĂł
KapcsolĂłdĂł cikkek
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â DĂĄtumok, amelyek kiegĂ©szĂtik SpanyolorszĂĄg törtĂ©netĂ©t. In Fernando GarcĂa de CortĂĄzar, JosĂ© Manuel GonzĂĄlez Vesga: SpanyolorszĂĄg törtĂ©nete. Budapest: Osiris. 2005. 485. o. ISBN 963 389 795 5
FordĂtĂĄs
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Ez a szĂłcikk rĂ©szben vagy egĂ©szben a(z) 585 cĂmƱ angol WikipĂ©dia-szĂłcikk ezen vĂĄltozatĂĄnak fordĂtĂĄsĂĄn alapul. Az eredeti cikk szerkesztĆit annak laptörtĂ©nete sorolja fel. Ez a jelzĂ©s csupĂĄn a megfogalmazĂĄs eredetĂ©t Ă©s a szerzĆi jogokat jelzi, nem szolgĂĄl a cikkben szereplĆ informĂĄciĂłk forrĂĄsmegjelölĂ©sekĂ©nt.