UgrĂĄs a tartalomhoz

585

EllenƑrzött
A Wikipédiåból, a szabad enciklopédiåból
585 mĂĄs naptĂĄrakban
Gergely-naptĂĄr585
Ab urbe condita1338
Bahái naptár-1259 – -1258
Berber naptĂĄr1535
Bizánci naptár6093 – 6094
Buddhista naptĂĄr1129
Burmai naptĂĄr-53
Dzsucse-naptĂĄrN/A
Etióp naptár577 – 578
Hindu naptĂĄrak
Vikram Samvat640 – 641
Shaka Samvat507 – 508
Holocén naptår10585
Iráni naptár37 BP – 36 BP
JapĂĄn naptĂĄr1245 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár3281–3282
Kopt naptár301 – 302
Koreai naptĂĄr2918
Muszlim naptár38 BH – 37 BH
ÖrmĂ©ny naptĂĄr34
ÔčՎ ԌԎ
Szeleukida naptár896–897
Thai szolĂĄris naptĂĄr1128
Zsidó naptár4345 – 4346

Évszázadok: 5. század – 6. század – 7. század

Évtizedek: 530-as Ă©vek – 540-es Ă©vek – 550-es Ă©vek – 560-as Ă©vek – 570-es Ă©vek – 580-as Ă©vek – 590-es Ă©vek – 600-as Ă©vek – 610-es Ă©vek – 620-as Ă©vek – 630-as Ă©vek

Évek: 580 – 581 – 582 – 583 – 584 – 585 – 586 – 587 – 588 – 589 – 590

  • IV. Hurmuz perzsa sah bĂ©kĂ©t ajĂĄnl Maurikiosz csĂĄszĂĄrnak, de ismerve annak szorult helyzetĂ©t (a szlĂĄvok Ă©s az avarok az egĂ©sz BalkĂĄnt dĂșljĂĄk, mĂĄr KonstantinĂĄpolyt veszĂ©lyeztetik) cserĂ©be ÖrmĂ©nyorszĂĄgot kĂ©ri. Maurikiosz elutasĂ­tja az ajĂĄnlatot.
  • Guntram burgundiai kirĂĄly hadseregĂ©vel fellĂ©p a trĂłnkövetelƑ Gundovalddal szemben, aki a Pireneusok lĂĄbĂĄnĂĄl fekvƑ Commingesben keres menedĂ©ket. Rövid ostrom utĂĄn hĂ­vei kiadjĂĄk Gundovaldot, akit Guntram katonĂĄi megölnek, majd a magĂĄt megadĂł vĂĄrost felgyĂșjtjĂĄk, lakĂłit pedig lemĂ©szĂĄroljĂĄk.
  • A 15 Ă©ves II. Childebert austrasiai (a Frank Birodalom keleti fele) kirĂĄly nagykorĂșvĂĄ vĂĄlik Ă©s ĂĄtveszi rĂ©gens anyjĂĄtĂłl, BrĂŒnhildĂĄtĂłl a kormĂĄnyzĂĄst.
  • HispĂĄniĂĄban Liuvigild vizigĂłt kirĂĄly Audeca trĂłnbitorlĂĄsĂĄt vĂ©ve ĂŒrĂŒgyĂŒl megtĂĄmadja Ă©s legyƑzi a szvĂ©beket, kirĂĄlysĂĄgukat annektĂĄlja.[1] Guntram burgundiai kirĂĄly a szvĂ©beket segĂ­tve betör a vizigĂłtok ĂĄltal uralt SeptimaniĂĄba Ă©s hajĂłkon Ă©lelmiszert kĂŒld nekik. AudecĂĄt elfogjĂĄk, kĂ©nyszerrel szerzetesi fogadalmat tĂ©tetnek vele Ă©s BejĂĄba szĂĄmƱzik. Malaric vezetĂ©sĂ©vel felkelĂ©s robban ki a gĂłt megszĂĄllĂłk ellen, de lĂĄzadĂĄsukat leverik. Liuvigild az ariĂĄnusbĂłl katolikussĂĄ vĂĄlt szvĂ©bek földjĂ©n ismĂ©t visszaĂĄllĂ­tja az ariĂĄnus egyhĂĄzat.
  • Liuvigild lefejezteti lĂĄzadĂł fiĂĄt, Hermenegildet.
  • GalliĂĄban Ă©hĂ­nsĂ©g pusztĂ­t.
  • A harmadik mĂąconi zsinaton szabĂĄlyozzĂĄk az egyhĂĄzi tizedet, valamint egy fordĂ­tĂĄs kapcsĂĄn arrĂłl vitĂĄznak, hogy a nƑknek van-e lelkĂŒk. BĂĄr a zsinat megĂĄllapĂ­tja hogy van, 17. szĂĄzadi protestĂĄns teolĂłgusok fĂ©lremagyarĂĄzva a vitĂĄt azt ĂĄllĂ­tjĂĄk, hogy a katolikus egyhĂĄz szerint a nƑk nem szĂĄmĂ­tanak teljes Ă©rtĂ©kƱ emberi lĂ©nynek.
  • Meghal Frithuwald berniciai kirĂĄly UtĂłda öccse (?) Hussa.
  • TrĂłnra kerĂŒl Creoda, Mercia elsƑ ismert kirĂĄlya.
  • Meghal Ming, a Szuj-dinasztia vazallusĂĄnak szĂĄmĂ­tĂł Nyugati Liang-dinasztia csĂĄszĂĄra. UtĂłda fia, Hsziao Cung, a Csing uralkodĂłi nevet veszi fel.
  • FeketehimlƑben meghal a 47 Ă©ves Bidacu japĂĄn csĂĄszĂĄr. UtĂłda öccse, JĂłmei.
  1. ↑ DĂĄtumok, amelyek kiegĂ©szĂ­tik SpanyolorszĂĄg törtĂ©netĂ©t. In Fernando GarcĂ­a de CortĂĄzar, JosĂ© Manuel GonzĂĄlez Vesga: SpanyolorszĂĄg törtĂ©nete. Budapest: Osiris. 2005. 485. o. ISBN 963 389 795 5
  • Ez a szĂłcikk rĂ©szben vagy egĂ©szben a(z) 585 cĂ­mƱ angol WikipĂ©dia-szĂłcikk ezen vĂĄltozatĂĄnak fordĂ­tĂĄsĂĄn alapul. Az eredeti cikk szerkesztƑit annak laptörtĂ©nete sorolja fel. Ez a jelzĂ©s csupĂĄn a megfogalmazĂĄs eredetĂ©t Ă©s a szerzƑi jogokat jelzi, nem szolgĂĄl a cikkben szereplƑ informĂĄciĂłk forrĂĄsmegjelölĂ©sekĂ©nt.
Commons:Category:585
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz 585 tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat.