9K330 Tor
| 9K330 Tor | |
| NATO-kĂłd | SAâ15 Gauntlet |
| GRAU-kĂłd | 9K330 |
| FunkciĂł | kis hatĂłmagassĂĄgĂș lĂ©gvĂ©delmirakĂ©ta-rendszer |
| Gyårtó | Kupol (rakétåk), Mityiscsi Gépgyår (lånctaplas alvåz) |
| SzolgĂĄlatba ĂĄllĂtĂĄs | 1986. |
| IrĂĄnyĂtĂĄs | RĂĄdiĂł-parancsközlĆ |
| Robbanótöltet | 15 kg repesz-romboló |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 2,9 m |
| TörzsĂĄtmĂ©rĆ | 0,235 m |
| Indulótömeg | 167 kg |
| RepĂŒlĂ©si jellemzĆk | |
| Max. sebesség | 850 m/s |
| HatĂłtĂĄvolsĂĄg | 12 km |
| Legnagyobb repĂŒlĂ©si magassĂĄg | 6000 m |
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz 9K330 Tor tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |
A 9K330 Tor (oroszul: 9Đ330 ĐąĐŸŃ, azaz TĂłrusz) kis hatĂłtĂĄvolsĂĄgĂș önjĂĄrĂł lĂ©gvĂ©delmi rakĂ©takomplexum, melyet az 1980-as Ă©vekben fejlesztettek ki a 9K33 Osza rendszer levĂĄltĂĄsĂĄra, alacsonyan repĂŒlĆ repĂŒlĆgĂ©pek, helikopterek, robotrepĂŒlĆgĂ©pek, pilĂłta nĂ©lkĂŒli repĂŒlĆgĂ©pek, irĂĄnyĂtott rakĂ©tĂĄk Ă©s lĂ©gibombĂĄk, valamint ballisztikus rakĂ©tĂĄk lekĂŒzdĂ©sĂ©re. A lĂĄnctalpas alvĂĄzon 8 darab, kontĂ©nerben elhelyezett rakĂ©ta, valamint a rendszer cĂ©lfelderĂtĆ Ă©s tƱzvezetĆ lokĂĄtora van elhelyezve. A lĂĄnctalpas alvĂĄzat a Mityiscsi GĂ©pgyĂĄr, a rakĂ©tĂĄkat az Almaz-Antyej holdinghoz tartozĂł izsevzski Kupol cĂ©g gyĂĄrtja.
Története
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]A rendszer elemei
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Hordozó jårmƱ
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]FelderĂtĆ Ă©s tƱzvezetĆ rendszer
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Rakéta
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]TĂpusvĂĄltozatok
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Kinzsal
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A Tor rendszer tengerĂ©szeti, hajĂłfedĂ©lzeti vĂĄltozata, amely a hajĂł körĂŒli közeli lĂ©gtĂ©r vĂ©delmĂ©re szolgĂĄl. NATO-kĂłdja SAâNâ9 Gauntlet. Az NPO Altair vĂĄllalat fejlesztette ki, 1989-ben rendszeresĂtettĂ©k a Szovjet HaditengerĂ©szetnĂ©l. A rakĂ©tarendszerhez a 9M330â2 egyfokozatĂș, szilĂĄrd hajtĂłanyagĂș rakĂ©tĂĄt hasznĂĄljĂĄk, amely a Tor-M1-hez hasznĂĄlt rakĂ©tĂĄn alapul. A rakĂ©tĂĄk a hajĂłfedĂ©lzetbe sĂŒllyesztett, fĂŒggĆleges helyzetƱ indĂtĂłberendezĂ©sben helyezkednek el. A rakĂ©tĂĄk egy forgĂł dobtĂĄrban helyezkednek el, egy-egy indĂtĂłdobban nyolc rakĂ©ta talĂĄlhatĂł. A hajĂłfedĂ©lzetre ĂĄltalĂĄban 3-4 ilyen indĂtĂłberendezĂ©st telepĂtenek. A Sztart tervezĆiroda ĂĄltal kidolgozott indĂtĂłberendezĂ©sbĆl gĂĄzkatapult veti ki indtĂĄskor a rakĂ©tĂĄt, majd ezt kövertĆen indul be a menethajtĂłmƱ. Egy indĂtĂłberendezĂ©sbĆl hĂĄrom mĂĄsodpercenkĂ©nt indĂthatĂł rakĂ©ta. A rendszerhez a 3R95 tƱzvezetĆ rĂĄdiĂłlokĂĄtor tartozik, amely egyszerre nyolc rakĂ©tĂĄt tud rĂĄvezetni nĂ©gy cĂ©lra.
A Kinzsal rendszer a 800 tonnĂĄnĂĄl nagyobb vĂzkiszorĂtĂĄsĂș hajĂłkra telepĂthetĆ. A Kinzsal rakĂ©tarendszer az Admiral Kuznyecov repĂŒlĆgĂ©phordozĂłn (24 indĂtĂłberendezĂ©s), a Pjotr Velikij rakĂ©tĂĄs cirkĂĄlĂłn (18 indĂtĂłberendezĂ©s), az 1155 tĂpusĂș rombolĂłkon (8 indĂtĂłberendezĂ©s) Ă©s a 11540 tĂpusĂș fregattokon (4 indĂtĂłberendezĂ©s) ĂĄll szolgĂĄlatban.
9K331 Tor-M1
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]9K332 Tor-M2
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]RendszeresĂtĆ orszĂĄgok
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
 Azerbajdzsån
 Fehéroroszorszåg
 Ciprus
 Egyiptom
 Görögorszåg
 Irån
 KĂna
 Oroszorszåg
 ĂrmĂ©nyorszĂĄg
 Ukrajna â Ismeretlen mennyisĂ©gƱ, de legalĂĄbb hat rendszer ĂĄll szolgĂĄlatban. A 2018-as fĂŒggetlensĂ©g napi dĂszszemlĂ©n hat egysĂ©g vonult fel. A rendszer a 2000-es Ă©vek elejĂ©ig ĂĄllt rendszerben, majd az alacsony rendelkezĂ©sre ĂĄllĂĄs miatt kivontĂĄk Ă©s konzervĂĄltĂĄk. A kelet-ukrajnai hĂĄborĂș miatt több korĂĄbban kivont fegyverrendszert, Ăgy a Tor rendszert is Ășjra rendszerbe ĂĄllĂtottak. 2017-ben mutattĂĄk be egy kiĂĄllĂtĂĄson a felĂșjĂtott ukrĂĄn vĂĄltozatĂĄt. A modernizĂĄciĂłs programot a kijevi NNP Aerotehnika cĂ©g dolgozta ki, a felĂșjĂtĂĄst Lvivi RĂĄdiĂłjavĂtĂł Ăzem vĂ©gzi.[1]
 Venezuela
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â "Ukraine may repair and return TOR self-propelled missile system to service". Defence Blog (amerikai angol nyelven). 2017. augusztus 25. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2020. januĂĄr 22.
ForrĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Sz. N. Jelcin: Zenyitnij raketnij kompleksz Tor-M1 (tankönyv), Vojenmeh Balti Ăllami MƱszaki Egyetem, SzentpĂ©tervĂĄr, 2015