AGM–119 Penguin

	AGM–119 Penguin
	AGM-119 Penguin indítása egy SH-60 Seahawk helikopterről
Funkció	Hajók elleni rakéta
Gyártó	Kongsberg
Rendszeresítők	Norvégia, USN, Dél-Korea, Ausztrália, Svédország, Görögország, Törökország, Spanyolország
Szolgálatba állítás	1972
Hordozó repülőgépek	SH–60, SH–2, Lynx, F–16
Irányítás	Passzív infravörös önirányítás
Robbanótöltet	120 kg
Gyújtó	késleltetett
	Méret- és tömegadatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	Penguin Mk2: 3 m; Penguin Mk3: 3,2 m
Szárnyfesztáv	Penguin Mk2: 1,4 ; Penguin Mk3: 1 m
Törzsátmérő	0,28 m
Indulótömeg	Penguin Mk2: 385 kg; Penguin Mk2: 370 kg
	Repülési jellemzők
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hatótávolság	Penguin Mk2: 34 km fölött; Penguin Mk3: 55 km fölött
	Fokozatok
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	Első fokozat
Tüzelőanyaga	Szilárd
	Háromnézeti rajz
	A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–119 Penguin témájú médiaállományokat.

A Penguin (amerikai elnevezése: AGM–119) kisméretű, hajók elleni rakéta, melyet a Kongsberg cég fejlesztett ki Norvégiában, az 1970-es évek elején. Van repülőgépről, helikopterről és hajóról indítható változata is. A többi, hajók elleni rakétától eltérően, melyek a megközelítés során aktív lokátoros önirányítást használnak, irányító rendszere a célt infravörös kisugárzása alapján keresi meg. Ez az irányítási módszer előnyös a partokhoz közeli, esetleg szigetek között megbúvó hajók támadásánál (a rakétát eredetileg a hidegháború idején a Norvégia elleni esetleges partraszálló hadműveletek megakadályozására fejlesztették ki), mert a sziklás szigetek vagy a fjordok partjairól érkező radarvisszaverődések zavarhatják a rádiólokátoros irányítórendszert. Ennek megfelelően sok olyan ország állította rendszerbe, amely tagolt, sziklás parttal rendelkezik. A rakéta a lelövését megnehezítendő, néhány méterrel a víz felszíne felett repül, és a célul kiszemelt hajóhoz közeledve véletlenszerű, oldalirányú manővereket végez.

Források

Hivatalos "Penguin" oldal (angolul)
deagel.com (angolul)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–119 Penguin témájú médiaállományokat.

www.military.cz (angolul)

Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

AGM–119 Penguin

AGM-119 Penguin indítása egy SH-60 Seahawk helikopterről

Funkció	Hajók elleni rakéta
Gyártó	Kongsberg
Rendszeresítők	Norvégia, USN, Dél-Korea, Ausztrália, Svédország, Görögország, Törökország, Spanyolország
Szolgálatba állítás	1972

Hordozó repülőgépek	SH–60, SH–2, Lynx, F–16
Irányítás	Passzív infravörös önirányítás
Robbanótöltet	120 kg
Gyújtó	késleltetett
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	Penguin Mk2: 3 m Penguin Mk3: 3,2 m
Szárnyfesztáv	Penguin Mk2: 1,4 Penguin Mk3: 1 m
Törzsátmérő	0,28 m
Indulótömeg	Penguin Mk2: 385 kg Penguin Mk2: 370 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hatótávolság	Penguin Mk2: 34 km fölött Penguin Mk3: 55 km fölött
Fokozatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Első fokozat
Tüzelőanyaga	Szilárd
Háromnézeti rajz

A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–119 Penguin témájú médiaállományokat.

Sablon:Levegő-föld rakéták m v sz Levegő-föld rakéták
	AGM–12 Bullpup AGM–45 Shrike AGM–65 Maverick AGM–78 Standard ARM AGM–88 HARM AGM–114 Hellfire AGM–119 Penguin AGM–142 Have Nap APKWS
(NATO-kód)	H–23 (AS–7 Kerry) H–25 (AS–10 Karen) H–28 (AS–9 Kyle) H–29 (AS–14 Kedge) H–31 (AS–17 Krypton) H–35 H–58 (AS–11 Kilter) H–59 (AS–13 Kingbolt)
(NATO-kód)	H–47 Kinzsal
	AS.20 AS.30 AM.39 Exocet
	Gabriel Rampage Spike
	Rb–4 Rb–5
Levegő-föld rakéták Légiharc-rakéták Páncéltörő rakéták Ballisztikus rakéták Robotrepülőgépek Légibombák