Bering-tenger
| Bering-tenger | |
 | |
| A Bering-tenger műholdképen | |
| Országok | Oroszország, Amerikai Egyesült Államok |
| Szigetek | Pribilof-szigetek, Parancsnok-szigetek, Bering-sziget, St. Lawrence-sziget, Diomede-szigetek, King-sziget (Alaszka), St. Matthew-sziget, Karaginszkij-sziget |
| Elhelyezkedése | |
 é. sz. 58°, ny. h. 178°58.000000°N 178.000000°WKoordináták: é. sz. 58°, ny. h. 178°58.000000°N 178.000000°W | |
 | |
| A Bering-tenger és az Észak-Csendes-óceán | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bering-tenger témájú médiaállományokat. | |
A Bering-tenger (jupik nevén Imakpik)[1] a Csendes-óceán egyik tengere, amely az Aleut-medence mélyvizeiből és a kontinentális talapzat sekélyülő vizeiből áll. Vízfelülete mintegy kétmillió négyzetkilométer. Nevét a vizeit hajózó első európai utazóról, a dán felfedező Vitus Beringről kapta.
Történelme
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A legtöbb tudós szerint a legutóbbi jégkorszak idején a tengerek szintje elég alacsony volt ahhoz, hogy az emberek és állatok száraz lábbal átkelhessenek a mai Bering-szoros helyén így kialakult Bering-földhídon keresztül Ázsiából Észak-Amerikába. Egyes tudósok szerint ekkor kerültek először emberek Amerikába (léteznek azonban elméletek ettől eltérő emberi útvonalakról is).
A Bering-tenger alatt húzódik az ősi Kula-lemez egy darabja. A Kula tektonikus lemez a triász földtörténeti kor idején Alaszka lemeze alá bukott (szubdukció).
Földrajza
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Alaszkai-öböltől az Alaszkai-félsziget és az Aleut-szigetek választják el. Keleti és délkeleti határa Alaszka, nyugaton az Oroszországhoz tartozó Távol-Kelet és Kamcsatka, délen az Alaszkai-félsziget és az Aleut-szigetek, északon pedig a Bering-szoros, amely a Jeges-tengerhez tartozó Csukcs-tengertől választja el. A Bering-tengerhez tartozó Bristol-öböl választja el egymástól az Alaszkai-félszigetet Alaszka fő tömbjétől.
A különböző áramlatok és a jég kölcsönhatásai, az időjárási hatások következtében a Bering-tengerben gazdag ökoszisztéma alakult ki. A tenger felségvizein Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok osztoznak, illetve vannak nemzetközi vizei is.
Szigetei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevezetesebb szigetek, szigetcsoportok:
Régiók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Régiói többek közt:
A Bering-tenger alatt 16 tenger alatti kanyon nyúlik el, köztük a legnagyobb óceáni kanyon, a Zsemcsug-kanyon.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Forbes, Jack D. (1996. április 29.). "The Colonialism of Names". Native Intelligence (angol nyelven). 2011. december 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. október 10.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Bering Sea című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Részletes oldal a Bering tengeren elhelyezkedő Diomede szigetekről (magyarul)
- Bering Climate and Ecosystem (NOAA) (angolul)
- North Pacific Ocean theme page (NOAA) (angolul)
- Bering Sea-Aleutian Islands area state-waters groundfish fisheries and groundfish harvest from parallel seasons in 2005, by Barbi Failor-Rounds and Krista Milani, Alaska State Publications Program Archiválva 2012. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
