Citrus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 |
_white_bg.jpg)
A Citrus a rutafélék családjába tartozó növénynemzetség. Az alapfajok száma nehezen meghatározható. Eredetileg Délkelet-Ázsia trópusi-szubtrópusi éghajlatáról származnak. Napjainkban az egész világ meleg égövi tájain termesztik a nagy számú nemesített fajtát, többszörös hibrideket. Gazdaságilag jelentős gyümölcstermő növények.
A Citrust egyes források magyarul citrom néven említik, de ebben az értelemben ritkán használatos.
Leírás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A különböző fajok 5–25 m magasságúra növő örökzöld tövises cserjék vagy fák. A levelek ép szélűek, átellenes állásúak, a levélnyél szárnyas. Ezek a szárnyak (fillodiumok) a levél részei, de a nagy mennyiségű párologtatás kivédésére visszafejlődtek.
A virágok 4-5 tagúak, magánosak vagy bugában nyílnak, sugaras szimmetriájúak, a párta szabad állású, a csésze nem feltűnő. A porzók falkákba nőttek össze, az ivarlevelek között diszkusz helyezkedik el.
Termés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A különleges bogyótermés neve citrustermés vagy narancstermés (hesperidium) zöld, citrom- vagy narancssárga színű éréskor. A külső héj (exokarpium) vékony, bőrszerű, ezt követi a mezokarpium, mely két részből áll. Egy külső sárga rétegből (flavedo), mely a lizigén illóolajtartókat tartalmazza, és egy belső, szivacsos, fehér rétegből (albedo). A gyümölcshús a hártyás választófalakból (ez az endokarpium) és a rajtuk fejlődő, nedvvel telt szőrökből áll, amik között a fehér magvak helyezkednek el. (A termesztett fajták sok esetben magtalanok.)[1][2]
A termés beltartalmát tekintve 8-9% cukrot, 1% citromsavat és általában 40 mg/100g C-vitamint tartalmaz.[2] A mezokarpiumban (flavedo részében) található illóolaj, flavonok (neoheszperidozidok), triterpén keserűanyagok (limonin).
A levelekből kimutattak szinefrint, ami az efedrinhez hasonló protoalkaloid.[2]
Ismertebb fajok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
_fruits.jpg)
- Citrus aurantium (syn. C. vulgaris, Citrus × aurantium) – keserű narancs, szevillai narancs[3] narancscitrom[4]
- C. aurantium ssp. aurantium (syn. C.a.ssp. amara) – bigarade, „pomeranze”[2]
- C. aurantium ssp. bergamia (syn. Citrus bergamia) – bergamottcitrom, bergamottnarancs[3], bergamia[4]
- C. aurantium var. melitensis – vérnarancs[3]
- Citrus australis (syn. Microcitrus australis)
- Citrus aurantiifolia – savanyú citrom, trópusi citrom, zöld citrom,[3] lime[4]
- Citrus australasica (syn. Microcitrus australasiatica)
- Citrus glauca
- Citrus hystrix – hosszútövisű narancs, vadnarancs[3], papeda[5]
- Citrus ichangensis
- Citrus jambhiri
- Citrus japonica (syn. Fortunella japonica, Citrus madurensis) – japán kumkvat[3]
- Citrus junos (syn. C.ichangensis × C. reticulata)
- Citrus limetta (syn. Citrus limettioides) – édes citrom, limetta[3]
- Citrus limon (syn. C. × limon, Citrus medica ssp. limonum) – citrom, közönséges citrom, valódi citrom, európai citrom[3], limónia[4]
- Citrus margarita (syn. Fortunella margarita) – törpemandarin,[3] kínai kumkvat
- Citrus maxima (syn. Citrus grandis, C. aurantium var. grandis) – óriás narancs, pomelo, óriáscitrancs[3]
- Citrus medica (syn. Citrus cedra) – keserű citrom, citronátcitrom, cédrátcitrom, Lima-citrom, citronád[3], varancsos citrom[4]
- Citrus myrtifolia (syn. C. aurantium var. myrtifolia) – mirtuszlevelű narancs[3]
- Citrus nobilis (syn. C. reticulata × C.sinensis, Citrus × nobilis) – királynarancs, édes mandarin[3]
- Citrus paradisi (syn. Citrus decumana, Citrus × paradisi) – grépfrút, citrancs[3]
- Citrus paradisi x grandis (syn. Citrus grandis × C. paradisi/Citrus maxima/Citrus grandis) – sweetie[5]
- Citrus reshni – Kleopátra-mandarin[3]
- Citrus reticulata (syn. Citrus deliciosa) – mandarin, indiai mandarin[3]
- Citrus reticulata x paradisi (syn. C. × tangelo, C. reticulata × C. maxima/C. paradisi) – tangelo[5]
- Citrus sinensis – narancs, édes narancs[3]
- Citrus tangerina – tangerin[5]
- Citrus trifoliata (syn. Poncirus trifoliata) − vadcitrom[6]
- Citrus × clementina – klementin[5]
Felhasználás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Termelés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A legnagyobb termelők Brazília, Kína és az USA. A termesztéstechnológia különbözősége miatt a hektárra vetített termésátlagok eltérők. 2007-ben az össztermés több mint 80 millió tonna volt.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ BJ: Bognár János (2013. május 13.). "Hesperidium". Plantarium. Hozzáférés: 2015. február 1.
- ↑ Fb: Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 179–182. o. ISBN 963 446 204 9
- Bognár János (2012. március 30.). "Platikladium". Plantarium. Hozzáférés: 2015. február 1.
- ↑ Priszter: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 338., 378. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ VE: Vörös Éva (2006). Egzotikus gyümölcsök magyar neveinek történeti-etimológiai szótára (Doktori értekezések 1. sz. ed.). Budapest. 181. o. ISBN 963 472 125 9.
{{cite book}}: Check|isbn=value: checksum (súgó)CS1 karbantartás: hely kiadó nélkül (link) - ↑ JM: "Citruszok". Juhász Miklós. Hozzáférés: 2015. február 1.[halott link]
