Ugrás a tartalomhoz

Jun Szogjol

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jun Szogjol
Dél-Korea 13. elnöke
Hivatali idő
2022. május 10. – 2025. április 4. (lemondatással)
ElődMun Dzsein
UtódHan Dokszu (megbízott)

Született1960. december 18. (65 éves)[1]
Szongbuk-ku
PártPolgári Erő Pártja

SzüleiChoi Seong-ja
Jun Gidzsung
HázastársaKim Gonhi (2012–)
Foglalkozáspolitikus, ügyész, jogász
Iskolái
  • Cshungam Középiskola
  • Szöuli Nemzeti Egyetem (jogi alapdiploma, mesterfokozat)
  • Judicial Research and Training Institute
Valláskatolicizmus

Díjak

Jun Szogjol aláírása
Jun Szogjol aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jun Szogjol témájú médiaállományokat.

Jun Szogjol (hangul: 윤석열, handzsa: 尹錫悅, RR: Yun Seogyeol?; ismert latin átírással: Yoon Suk-yeol; Szöul, 1960. december 18.–) dél-koreai politikus, ügyész és jogász. 2022 májusától volt a Koreai Köztársaság elnöke, 2025 áprilisában alkotmányos vádeljárás után pozíciójából eltávolították, egy évvel később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Apja Jun Gidzsung nyugdíjas tanár, édesanyja az Ihva Női Egyetemen volt előadó, de a házasságkötés után otthagyta a pozícióját.[2]

Junt 1982-ben anizometrópia miatt felmentették a katonai szolgálat alól.[3] Később úgy nyilatkozott, hogy az állapota miatt nem tudott jogosítványt szerezni.[3] Jun az egyetem 4. évfolyamán letette az ügyvédi vizsga első részét, de a másodikon megbukott.[2][4] A következő kilenc évben folyamatosan kudarcot vallott. Sikertelen kísérleteinek okai nem tisztázottak, de széles körben úgy vélik, a fő oka a Cson Duhvan elleni szimulációs per lehetett.[2]

Jun 1994-ben kezdte pályafutását a tegui államügyészségen.[5][6][7][8][9] Ő vezette a Különleges Kirendeltséget és a Központi Nyomozó Osztályt, amelyek korrupciós ügyeket vizsgálnak.[5] 2019. július 25-én legfőbb ügyész lett,[7][9] azonban 2021. március 4-én Jun benyújtotta lemondását, amelyet Mun Dzsein elnök elfogadott.[10]

2022-es elnökválasztás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2021. június 29-én Jun hivatalosan bejelentette, hogy indul a 2022-es elnökválasztáson.[11] Július 12-én független jelöltként regisztrálta magát.[12] 2021. július 30-án hivatalosan is csatlakozott a konzervatív Polgári Erő Pártjához.[12]

Jun kis különbséggel nyerte meg a 2022-es elnökválasztást. I Dzsemjong, a Demokratikus Összefogás jelöltje a következő nap hajnali órákban elismerte vereségét.[13][14][15]

Hadiállapot, felfüggesztés és lemondatás

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2024-ben hadiállapotot hirdetett ki az országban, Cson Duhvan diktatúrája óta először. Jun azzal vádolta az ellenzéki Demokratikus Összefogás Pártot, hogy államellenes tevékenységeket folytatnak, és Észak-Koreával szimpatizálnak.[16] Pár órával később az országgyűlés visszavonta döntését.[17] Ennek ellenére a hadsereg kiállt az elnök döntése mellett,[18] Jun azonban helyi idő szerint hajnali 5 óra előtt nem sokkal bejelentette a hadiállapot feloldását.[19] December 14-én a parlament az elnök elleni vádemelés mellett szavazott, így azonnali hatállyal felfüggesztették, az elnöki feladatokat átmenetileg először Han Dokszu miniszterelnök, majd Cshö Szangmok miniszterelnök-helyettes vette át.[20][21]

2025. január 15-én az első dél-koreai elnök lett, akit letartóztattak.[22] 2025. április 4-én az alkotmánybíróság egyhangú döntéssel eltávolította az elnöki pozícióból.[23]

2026 februárjában – az ügyészség által kért halálbüntetést mellőzve – nem jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték lázadás és hatalommal való visszaélés miatt.[24]

  1. ↑ "likms.assembly.go.kr/bill/billDetail.do?billId=PRC_L1T9F0X6X2H0O1H8I1M3D5Q4I4L3L4".
  2. 1 2 3 "[원희복의 인물탐구]윤석렬 대전고검 검사… 소영웅주의자인가, 검찰의 자존심인가". m.weekly.khan.co.kr (koreai nyelven). 2016. február 16. Hozzáférés: 2022. március 10.
  3. 1 2 "윤석열 '부동시' 군면제·아내 예금 50억, 청문회 쟁점 되나". news.tvchosun.com (koreai nyelven). 2019. június 21. Hozzáférés: 2022. március 10.
  4. ↑ "검찰총장 직행 윤석열은 누구?…대학때 전두환에 사형구형". 뉴스1 (koreai nyelven). 2019. június 17. Hozzáférés: 2022. március 10.
  5. 1 2 "[원희복의 인물탐구]윤석렬 대전고검 검사… 소영웅주의자인가, 검찰의 자존심인가" [[Won Hee-bok's character search] Yoon Seok-ryeol, a prosecutor at Daejeon High Prosecutors' Office ... Is it a petty heroism or the pride of the prosecution?]. 2016. február 16. Hozzáférés: 2020. január 20.
  6. ↑ "윤석열이 전라도라고?" [Yoon Seok-yeol is from Jeolla-do?]. 2013. október 28. Hozzáférés: 2020. január 20.
  7. 1 2 "검찰총장 직행 윤석열은 누구?…대학때 전두환에 사형구형". 2019. június 17. Hozzáférés: 2020. január 20.
  8. ↑ "[프로필] '강골 검사'의 컴백… 윤석열 서울중앙지검장". 2017. május 19. Hozzáférés: 2020. január 20.
  9. 1 2 "윤석열 검찰총장 후보자는? "강직한 성품 원리원칙주의자"" [Who is the candidate for Prosecutor General Yoon Seok-yeol? "A strong character with principles"]. 2019. június 19. Hozzáférés: 2020. január 20.
  10. ↑ Ock, Kee-won (2020. december 16.). "Justice Ministry suspends Yoon Seok-youl for 2 months, recognizes 4 out of 6 charges levied". Hankyoreh. Hozzáférés: 2020. december 17.
  11. ↑ Jun-tae, Ko (2021. június 29.). "Ex-Prosecutor General Yoon Seok-youl announces presidential bid". The Korea Herald (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 10.
  12. 1 2 "Yoon Seok-youl signs on with opposition PPP". koreajoongangdaily.joins.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 10.
  13. ↑ "Yoon Suk-yeol wins presidential election". koreatimes (angol nyelven). 2022. március 10. Hozzáférés: 2022. március 10.
  14. ↑ "Ex-prosecutor, foreign policy neophyte wins S Korea election". AP NEWS (angol nyelven). 2022. március 8. Hozzáférés: 2022. március 10.
  15. ↑ Sang-Hun, Choe (2022. március 9.). "Opposition's Yoon Wins Tight Race for South Korean Presidency". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2022. március 10.
  16. ↑ Hanna, Solti (2024. december 3.). "Hadiállapotot hirdetett Dél-Korea elnöke, de a parlament leszavazta". 444. Hozzáférés: 2024. december 3.
  17. ↑ "The South Korean National Assembly has voted to block President Yoon Suk Yeol's martial law declaration". The Washington Post. 2024. december 3. Hozzáférés: 2024. december 3.
  18. ↑ "South Korean military says martial law will remain in place despite parliament's vote to reject it". The Washington Post. 2024. december 3. Hozzáférés: 2024. december 3.
  19. ↑
  20. ↑ "President Yoon Suk Yeol impeached over martial law". Korea Times. Hozzáférés: 2024. december 14.
  21. ↑ "South Korea votes to impeach acting president Han Duck-soo". BBC News. 2024. december 27. Hozzáférés: 2024. december 28.
  22. ↑ "South Korea's Yoon arrested, says anti-graft agency". Reuters. Hozzáférés: 2025. január 15.
  23. ↑ "Yoon ousted in unanimous decision by Constitutional Court". Hankyoreh. Hozzáférés: 2025. április 4.
  24. ↑ "Nem jogerősen életfogytiglani börtönre ítélték a volt dél-koreai elnököt". Telex.hu. 2026. február 19. Hozzáférés: 2026. február 19.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]