Mianmari kjap
| Mianmari kjap (áá»ááș (burmai)) | |
| ISO 4217 kĂłd | MMK |
| Devizajel | K vagy Kt |
| OrszĂĄg | Mianmar |
| InflĂĄciĂł | |
| Mértéke | 14,59% (2015 november) [1] |
| Ărfolyam | |
| AktuĂĄlis ĂĄrfolyam | XE Currency Converter |
| Våltópénz | |
| pja | 1/100 |
| ĂrmĂ©k | |
| HasznĂĄlatban | 1, 5, 10, 50, 100 kjap |
| Bankjegyek | |
| HasznĂĄlatban | 50 pja, 1, 5, 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000, 5Â 000 kjap |
| KibocsĂĄtĂł | |
| Központi bank | Central Bank of Myanmar |
A WikimĂ©dia Commons tartalmaz Mianmari kjap tĂ©mĂĄjĂș mĂ©diaĂĄllomĂĄnyokat. | |
A kjap[2] (angol ĂĄtĂrĂĄs szerint kyat) Mianmar jelenlegi hivatalos pĂ©nzneme.
Neve burmaiul: áá»ááș, ĂĄtĂrĂĄsa az MLC Transcription System szerint: kyap (a magyar ĂĄtĂrĂĄs is ezen alapul), az IPA szerint pedig [tÉaÊ] vagy [tÊÊt].
VĂĄltĂłpĂ©nze a pja[3] (angol ĂĄtĂrĂĄs szerint pya). Feketepiaci Ă©rtĂ©ke 2011 decemberĂ©ben: kb. 1 USD = 780 kjap.[4]
Története
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A mai Mianmar egykor Brit India rĂ©sze volt. 1886 Ă©s 1939 között az indiai rĂșpia volt a törvĂ©nyes fizetĆeszköz, majd a burmai rĂșpia lett 1952-ig. 1952. jĂșlius 1-jĂ©n vezettĂ©k be kjapot.
ĂrmĂ©k
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]ElsĆ sorozat
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]
1852-ben adtĂĄk ki az elsĆ kjap Ă©rmesorozatot, amelyet a KirĂĄlyi PĂ©nzverde ĂĄllĂtott elĆ.
MĂĄsodik sorozat
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]1944-45 között bankjegyeket igen, de érméket nem bocsåtottak ki.
Harmadik sorozat
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]A 3. sorozat Ă©rmĂ©it 1952-ben bocsĂĄtottĂĄk ki 1, 5, 10, 25 Ă©s 50 pja ill. 1 kjap cĂmletben. 1999-ben Ășj sorozatot bocsĂĄtott ki a 3. sorozaton belĂŒl. Ennek cĂmletei: 1, 5, 10, 50 Ă©s 100 kjap.
| 1991-es sorozat | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| NĂ©vĂ©rtĂ©k | Technikai paramĂ©terek | LeĂrĂĄs | DĂĄtumok | |||||
| ĂtmĂ©rĆ | Tömeg | ĂsszetĂ©tel | SzegĂ©ly | ElĆlap | HĂĄtlap | |||
| 10 pja | 10 mm | sårgaréz | rizs, "Central Bank of Myanmar" | érték burmai szåmmal | 1991 | |||
| 50 pja | 24,6 mm | sårgaréz | ||||||
| 1999-es sorozat | ||||||||
| 1 kjap | Chinthe, "Central Bank of Myanmar" névérték | névérték arab és indiai szåmokkal | 1999 | |||||
| 5 kjap | 20 mm | 2,73 g | sårgaréz | sima | ||||
| 10 kjap | 23,5Â mm | |||||||
| 50 kjap | 23,85 mm | 5,06 g | kupronikkel | érdes | ||||
| 100 kjap | 26,8Â mm | 7,52 g | ||||||
Bankjegyek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]ElsĆ sorozat
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]Csak érméket adtak ki, bankjegyeket nem.
MĂĄsodik sorozat
[szerkesztés | forråsszöveg szerkesztése]1, 5, 10 és 100 kjapos bankjegyeket adtak ki 1944-ben.
Harmadik sorozat
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]1953-ban a Union Bank of Burma bocsĂĄtotta ki a 3. sorozatot 1, 5, 10 Ă©s 100 kjapos cĂmletben.
1989. jĂșnius 20-ĂĄn Mianmarra vĂĄltoztattĂĄk Burma nevĂ©t, ezĂ©rt a sorozaton belĂŒl Ășj bankjegysorozatot bocsĂĄtottak ki. A rĂ©gi bankjegyek a magas inflĂĄciĂł miatt fokozatosan elvesztette Ă©rtĂ©kĂ©t, de soha nem vontĂĄk Ćket ki hivatalosan.
2009. oktĂłber 1-jĂ©n vezettĂ©k be az 5 000 kjapos bankjegyet.[5] 2012. jĂșnius 15-Ă©n bocsĂĄtottĂĄk ki a 10 000 kjapos bankjegyet.[6]
1989-es sorozat
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]| NĂ©vĂ©rtĂ©k | MĂ©ret | SzĂn | LeĂrĂĄs | DĂĄtumok | ||
|---|---|---|---|---|---|---|
| ElĆlap | HĂĄtlap | KibocsĂĄtĂĄs | VisszavonĂĄs | |||
| 50 pja | 110 à 55 mm | lila, narancssårga | szaung gauk | guilloché | 1994. mårcius 27. | forgalomban |
| 1 kjap | kĂ©k, lila | Chinthe | Yangon, evezĆs hajĂł Kandawgyi-tavon | 1996 | ||
| 5 kjap | 130 à 60 mm | kék, barna | Chinlone labdajåték | 1995. måjus 1. | ||
| 10 kjap | bĂbor | karaweik (kirĂĄlyi hajĂł) | ||||
| 20 kjap | 145 Ă 70 mm | zöld | elefĂĄnt-kĂșt, nĂ©ppark, Yangon | 1994. mĂĄrcius 27. | ||
| 50 kjap | narancssĂĄrga, barna | Lacquerwareartisan | ||||
| 100 kjap | zöld, kĂ©k | templom felĂșjĂtĂĄsa | ||||
| 200 kjap | 165 à 80 mm | sötétzöld | elefånt | 1990. mårcius 27. | ||
| 150 Ă 70Â mm | 2004 | |||||
| 500 kjap | 165 à 80 mm | ibolya, barna | Maha Bandula emlékmƱ | 1994. mårcius 27. | ||
| 150 Ă 70Â mm | 2004 | |||||
| 1000 kjap | 165 Ă 80 mm | zöld | PĂ©nzĂŒgyminisztĂ©rium Ă©pĂŒlete | 1994. mĂĄrcius 27. | ||
| 150 Ă 70Â mm | 2004 | |||||
| 5Â 000 kjap | narancssĂĄrga | ElefĂĄnt | 2009 oktĂłber 1. 2014. oktĂłber 1. | |||
| 10 000 kjap | kĂ©k | Mianmar cĂmere | Mandalay-i kirĂĄlyi palota | 2012. jĂșnius 15. | ||
2020-as sorozat
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]2020. januĂĄr 1-jĂ©n Ășj 1000 kjapos bankjegyet adnak ki.[7]
Emlékbankjegyek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]| NĂ©vĂ©rtĂ©k | MĂ©ret | SzĂn | LeĂrĂĄs | DĂĄtumok | MegjegyzĂ©s | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ElĆlap | HĂĄtlap | NyomtatĂĄs | KibocsĂĄtĂĄs | ||||
| 20 000 kjap | 150 x 70 mm | zöld, sĂĄrga | fehĂ©r elefĂĄnt | Sagaing hĂd, Irrawaddy hĂd | 2023 | 2023 | Rattha Nandaka fehĂ©r elefĂĄnt szĂŒletĂ©sĂ©nek Ă©s a 24,7 mĂ©ter magas Ășj Buddha szobor elkĂ©szĂtĂ©sĂ©nek alkalmĂĄbĂłl |
Jegyzetek
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- â www.tradingeconomics.com
- â Keleti nevek magyar helyesĂrĂĄsa (Ak. K., Bp., 1981), 381. o. (DĂ©lkelet-Ăzsia nyelvei)
- â Keleti nevek magyar helyesĂrĂĄsa (Ak. K., Bp., 1981), 383. o. (DĂ©lkelet-Ăzsia nyelvei)
- â "ArchivĂĄlt mĂĄsolat". 2012. februĂĄr 17. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2012. februĂĄr 17.
- â "5 000 kjapos". 2011. jĂșnius 25. dĂĄtummal az eredeti cĂmrĆl archivĂĄlva. HozzĂĄfĂ©rĂ©s: 2012. jĂșnius 10.
- â 10,000 kyat
- â Myanmar new 1,000-kyat note reported to be introduced 04.01.2020
ForrĂĄsok
[szerkesztĂ©s | forrĂĄsszöveg szerkesztĂ©se]- Krause, Chester L., and Clifford Mishler (1991). Standard Catalog of World Coins: 1801â1991 (18th ed. ed.). Krause Publications. ISBN 0-87341-150-1.
- Krause, Chester L., and Clifford Mishler (2003). 2004 Standard Catalog of World Coins: 1901âPresent. Colin R. Bruce II (senior editor) (31st ed. ed.). Krause Publications. ISBNÂ 0-87349-593-4.
- Pick, Albert (1994). Standard Catalog of World Paper Money: General Issues. Colin R. Bruce II and Neil Shafer (editors) (7th ed.). Krause Publications. ISBNÂ 0-87341-207-9.
- Cuhaj, George S. (editor) (2006). Standard Catalog of World Paper Money: Modern Issues 1961-Present (12th ed.). Krause Publications. ISBNÂ 0-89689-356-1.