Resznek
| Resznek | |||
 | |||
| Szent József-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csiszár Balázs (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8977 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 235 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″46.663911°N 16.473281°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 50″, k. h. 16° 28′ 24″46.663911°N 16.473281°E | |||
 Resznek
Pozíció Zala megye térképén
| |||
| Resznek weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Resznek témájú médiaállományokat. | |||
Resznek község Zala megyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a falu a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Resznek a Zalai-dombságban, a Kerka-vidék területén helyetkedik el. Zala megye nyugati szélén, és Lenti nyugati szomszédságában fekszik, a 7418-as út mentén; előbbiből a határszélén ágazik ki a Nemesnépre vezető 7421-es út. Közigazgatási területét mindemellett egy egészen rövid szakaszon érinti a Lentitől a bajánsenyei határátkelőig vezető 7416-os út, határszélét pedig keleten végigkíséri a 86-os főút is. Maga is határfalunak számít, nyugati szomszédja, Kebeleszentmárton már Szlovéniához tartozik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Resznek Árpád-kori település. Nevét már 1282-ben említették az írásos források Rezmuc néven. A fontos útvonalak közelségében fekvő településnek 1325-ben, majd 1342-ben már Szent Kereszt nevű templomát is említették, majd 1403-ban már a Rezneki család által épített palánkváráról is említést tettek az oklevelekben, mely ekkor az Egerváriakhoz került.
1441-ben pedig ismét tulajdonosváltásra került sor, mivel a hűtlenség vádjával lefogott Egervári Balázstól a birtok a gersei Pető család kezébe került mint királyi juss. A vár jelentősége azonban még a török idők előtt megszűnt.
1523-ban az egervári uradalom része, ekkor Kanizsai László birtokaként említik. 1531-ben Hashagyi és Egervári birtok.
1543-ban már mai Resznek nevén említették az írásos dokumentumokban.
1558-tól Nádasdy család tulajdonába került, 1632-től pedig már a Batthyány család birtokaként szerepelt.
1720-ban gróf Széchenyi Zsigmond birtoka volt, aki a pölöskei tiszttartón keresztül irányította 1746-ig, amikor az elmaradt szolgáltatások miatt a keményebb kezű Széchenyi Ignác felgyújtatta a falut, később a Széchenyiek eladták itteni birtokaikat, köztük a reszneki földeket is.
Az 1700-as években a falu több birtokos kezében is volt, melyek közül a legnagyobb a Bernáth család volt, akik az 1770-es években egy szép kastélyt is építettek birtokukon.
1832-ben egy vízügyi felmérésben említik Reszneket, mint a Bécs-Trieszt közti út közelében fekvő települést.
1851 után Nordberg birtokként kétutcás szalagfalu volt, melyet mocsaras terület határolt. 1907-ben Resznek az alsólendvai járáshoz tartozó önálló anyakönyvi kerület és önálló körjegyzőség volt, mely önálló lelkészségét 1928-ban hozta létre.
1935-ben említették római katolikus elemi iskoláját is, ekkor legnagyobb birtokosai a dr. Hajós és a Taubert családok voltak, a lakosság egy része urasági cseléd, de jellemző volt az iparosság (kovács, cipész, cserepező, asztalos, lakatos), valamint a földművelés is.
A falu fejlődésének jellemzően kisbirtokosi tulajdonviszonyai mellett a jugoszláv határ miatti elzártsága is akadálya volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Huzián József (független)[4]
- 1994–1998: Huzián József (független)[5]
- 1998–2002: Huzián József (független)[6]
- 2002–2006: Huzián József (független)[7]
- 2006–2010: Huzián József (független)[8]
- 2010–2014: Kercsmár István (független)[9]
- 2014–2019: Kercsmár István (független)[10]
- 2019–2024: Kercsmár István (független)[11]
- 2024– : Csiszár Balázs (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 279 | 294 | 287 | 227 | 253 | 243 | 246 | 233 | 235 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 93,9%, cigány 4,6%. A lakosok 82,5%-a római katolikusnak, 1,4% reformátusnak, 2,4% felekezeten kívülinek vallotta magát (12,9% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,6% németnek, 1,6% cigánynak, 1,2% szlovénnek, 0,4% románnak, 0,4% görögnek, 0,4% bolgárnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 1,2% református, 0,4% evangélikus, 0,4% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 4,3% felekezeten kívüli (34,4% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Tauber-kastély és a hozzá tartozó műemlék magtár[14]
- Szent József-templom
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 3.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "Rédics körjegyzőséghez tartozó települések". redics.hu. 2016. október 24. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. május 9.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 28.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 21.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 21.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 21.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 21.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 28.
- ↑ "Resznek települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 7.
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Resznek Helységnévtár
- ↑ "A kastély és a magtár a muemlekem.hu-n". Hozzáférés: 2014. december 24.
.svg)
